Mit olvastam az elmúlt 2 hónapban...#2
Könyv Blog | Írta: Fullmoon88 | 2009.11.20. 00:30 |
Norman Mailer: Meztelenek és holtak (amerikai háborús regény, 1948)
A Pulitzer díjas Norman Mailer (1923-2007) egyike a legtehetségesebb amerikai íróknak, és az "Új újságírói" mozgalom tagjának tekintik Truman Capote, Joan Didion, Hunter S. Thompson, Tom Wolfe és John McPhee
mellett. Jellegzetességük, hogy valós tényeken alapuló történeteket
ötvöznek a fikcióval, illetve az általuk megteremtett "tényregény"
műfajában alkotnak.
Mailer élete során 40 könyvet írt, 11 regényt publikált. Első, egyben best sellerré vált műve a Meztelenek és a holtak, mely 1948-ban
jelent meg. A legjobb második világháborús regénynek tartják a
kritikusok. Ennek egyik fő oka, hogy maga Mailer is katonaként szolgált
a második világháború idején, és ugyan éles bevetésekben nem vett részt
(szakácsként tevékenykedett végig), mégis saját bőrén tapasztalta meg a
háború borzalmait.
Regénye érdekes életkép egy szakasz sikertelenségre ítélt küldetéséről, mely Anopopej szigetén játszódik. Az amerikai hadsereget Cummings
tábornok irányításával a japánok által megszállt szigetre küldik. A
siker éhes, nárcisztikus tábornok, a hidegvérű szakaszvezető (Croft) és
bajtársai, akik között az őshonos amerikaiak mellett mexikóiak, zsidók
is harcolnak, közösen próbálnak meg bódogulni az embertelen körülmények
között. A gyilkolástól már kiégtek a szereplők, és minden vágyuk, hogy
a háborúnak vége legyen. Mindegyikük életét egy-egy epizód erjéig
megismerhetjük, pl.: a nőcsábász, élvhajhász Wilsonét, vagy a milliomos
csemete, Hearn hadnagy életét. A férfiak között a 18-30 éves korosztály
található meg. A történet különlegessége, hogy nem hősi eposzként
számol be a "dicső amerikai" nemzet küzdelméről, hanem igen nyílt, és
realisztikus módon vázolja fel többek között a szakasz tagjai közötti
ellentéteket, a széthúzást, az érzéketlenséget bajtársaik iránt, az
értelmetlen gyilkolást (a magukat megadó japán katonák lemészárolása),
mely már megszokottá! vált, a fáradságos, végeláthatalan menetelést a
tikkasztó dzsungelben, és a hadsereg morálját, a tisztek és a
szakaszok, századok közötti ambivalens viszonyt. Bepillantást
nyerhetünk a "háború művészetébe", hogy egy agyafúrt tábornok, milyen
körmönfontan, és szívtelenül kényszeríti hadseregét az élet-halál
harcra, hogy saját becsvágyát kielégítse. A szereplők mindegyike egy
önálló, nagyon karakteres jellem, sokban különböznek egymástól, mégis a
közös feladat, egyfajta bajtársiasságot is kialakít bennük, bár ez
inkább a kötelesség szintjére süllyed, és nem igazi érzelmi kötődésről
beszélhetünk, egy-két kivétellel, hiszen a szakasz tagjai egymásra
vannak ítélve, és csak egymásban bízhatnak a túlélés reményében.
Rövidre
fogva, mesteri mű, amit minden történelmi regény kedvelőnek ajánlok. A
könyv 700 oldalas, egész bő mennyiségű, de letehetetlen. Mailer
stílusa nagyon életközeli, szinte úgy érezzük, hogy mi is ott vagyunk a
csatatéren, mi is izgatottan, és félve várjuk, hogy a japánok bármikor
ránk törhetnek, bármikor meghalhatunk, és az igazi emberi félelmen túl,
a végkimerültségtől megőrült karakterek sorsát is nyomon
követhetjük.
Hazánkban megjelent további művei: Amerikai álom / An American Dream (1965); A hóhér dala I-II / The Executioner's Song (1966), Várkastély a vadonban / The Castle in the Forest (2007); Marylin / Marilyn: a Biography (1973); A kemény fickók nem táncolnak / Tough Guys Don't Dance (1984); Szarvaspark: regény / The Deer Park (1955); A Fiú evangéliuma / The Gospel According to the Son (1997); Az éjszaka hadai: a történelmi regény mint regény, a regény mint történelem / The Armies of the Night (1968); Oswald meséi / Oswald's Tale: An American Mystery (1996)
Capote Truman: Hidegvérrel (amerikai tényregény, 1965)
Capote Truman (1924-1984) Pulitzer díjjal
kitűntetett amerikai író, aki rövid történeteket, regényeket,
színdarabokat is írt, és irodalmi körökben is nagy elismertségnek
örvend.
Norman Mailer
mellett, ő is foglalkozott a tényregény műfajjal, az "új újságírási
stílus" keretén belül, és e műfaj berkein siker könyve lett, a
Magyarországon is megjelent, Hidegvérrel című alkotása.
Az 1965-ben publikált művét, egy 1959. november 16-án megjelent cikk ihlette (New York Times 39. oldal), mely egy brutális kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságról tudósított, amely egy kansasbeli vidéki kisvárosban (Holcomb) történt. Az áldozat, egy köztiszteletben álló farmer, Herbert W. Clutter,
és családja (felesége, két gyermeke) volt. A tettesek megkötözték, és
lelőtték áldozataikat, a telefon vezetéket elvágták, és a házból
minimális összeget vittek csupán el. A média óriási felhajtást kavart
az ügy körül, főleg, hogy a tetteseket nem sikerült sokáig kézre
keríteni. Az addigi békés, nyugodt vidéki kisváros lakóinak
minden napjai pedig félelemmel telítődtek. A gyilkosság, és
rejtélyes körülményei felkeltették Truman érdeklődését, és Holcomb-ba
utazva, 4 évi kutató munka, interjúk sokasága során gyűjtötte be
részletesen a megtörtént eset minden mozzanatát. A helyi hatóságok, és
családtagok együttműködésének kösönhetően sikerült az első igazi
bűntényt feldolgozó regényt megírnia, mely teljesen hiteles
beszámolókon, dokumentumokon alapult. Capote kutatása közben a tetteseket is kézre kerítették, akiket akasztás általi halálra ítélt a helyi bíróság. Truman,
a két gyilkos fiatalember utolsó napjáig figyelemmel kísérte az
eseményeket, és részletesen megismerte előéletüket, személyiségüket, és
a bűncselekmény minden körülményét.
Nagyon érdekes, és
szokatlan volt olvasni egy ilyen stílusú regényt. A szerző, teljesen
tárgyilagosan, kívülállóként írta le az eseményeket. Mind az
áldozatokat és a tetteseket részletes jellem rajzzal látta el, persze a
rokonok, barátok, ismerősök beszámolói alapján. A két gyilkos
fiatalember büntetésével kapcsolatban, pedig mai szemmel nézve, érdekes
filozofálgatást lehetne beindítani. Ugyanis a két fiú, ugyan előre
eltervezett szándékkal vitte végbe e gyilkosságokat, a nagy pénz
zsákmány reményében. Mégis, a két fiú között támadt feszültség, egyikük
hirtelen dühkitörésekre való hajlama, és személyiség zavarra utaló
magatartása, másikuk szélhámos, gyáva, hencegő mivolta miatt,
feszültségek adódtak közöttük, és valószínűleg ez is vezetett tettük
elkövetéséhez, az adott helyzett felfokozottságán is túl. Érdekes volt,
hogy először a család tagokkal szimpatizált az olvasó, majd ahogy
bemutatták a tettes társakat, észrevétlenül fedeztünk fel a
tulajdonságaik között olyanokat, melyek alapján nem elítélendő embernek
tekinthetünk rájuk. A halálra ítélt emberek látszólagos
nemtörődömségét, és reménytelen szabadulási vágyát átélhetjük, és a két
bűnös utolsó percei is megrázóan hatnak az olvasóra, mikor a kötél
hurka megszorul nyakukon, és utolsó leheletüket teszik egy jellegtelen,
minden ünnepélyességet nélkülöző raktárban. Így lehet morálisan
elgondolkodni a halál bűntetés jogosultságán, és hogy a bűnösök
megérdemelték-e ezt? Tényleg célszerű volt a társadalmat megszabadítani
e gonosztevőktől, akik akár tettüket újra elkövetik? Vagy körülményeik
mentségükre szolgáltak volna, és egy életfogytiglani börtön bűntetéssel
sokkal hatásosabban ítélhették volna el őket?
Ezt ki-ki maga döntse el, e lebilincselő tényregény lapjait olvasva. A szegény Clutter
család tragédiáját és szerencsétlen véletlen általi halálát megrázó, és
szomorú volt átélni, bár a bűnözők életútjával sokkal részletesebben
foglalkozott az író.
Hazánkban megjelent további művei: Mozart és a kaméleonok / Music for Chameleons (1980); Az éjszaka fája / A Tree of Night and Other Stories (1949); Álom luxuskivitelben, Meghallgatott imák / Breakfast at Tiffany's (1958); Más hangok, más szobák; A fűhárfa / Other Voices, Other Rooms (1948); Nyári átkelés / Summer Crossing (1949)
Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb (amerikai regény, 1985)
Buli,
haverok, prostitúció, homo/biszexualitás, kokain, és milliomos
egyetemisták. Röviden így lehetne összefoglalni a viszonylag fiatal, de
igen népszerű Breat Easton Ellis (1964-) első regényét, a Nullánál is kevesebb-et. Az író, 20 évesen írta meg ezt az elő művét, mellyel egy új mozgalmat indított el az amerikai írók körében. Az úgynevezett X-generáció
első futára ő, aki rideg kegyetlenséggel, ténylegesen ír a gazdag,
milliomos családok csemetéinek kiüresedettségéről, az érzelem
mentességéről, a céltalan szexuális kapcsolatok, a drog, a kábítószer,
az alkohol rabságában élő, "tucat fiatalokról", aki egyre csak lejebb
süllyednek azon a bizonyos lejtőn.
Bret Easton Ellis a posztmodern irodalmi irányzat jeles képviselője, olyan írók voltak rá hatással, mint pl.: Hemmingway, F. Scott Fitzgerald, Don DeLillo, Stephen King, James Joyce, Gustave Flaubert, Balzac. Világszerte legismertebb műve az Amerikai pszichó, melyből, mint megannyi művéből, 2000-ben készült hollywoodi film adaptáció. A Nullánál kevesebb-et 1987-ben vitték filmvászonra Marek Kanievska
rendezésében. A regényben impressziókat, benyomásokat, és a
főszereplő szemszögéből olvashatunk külön-külön is helytálló
jeleneteket. A szabadosság, erkölcsösség, és e életunt fiatalokban
megbúvó szörnyű erőszak kendőzetlenül kerül a felszínre, akár egy 12
éves lány megerőszakolásáról, akár egy fiatal fiú szexuális
szolgáltatásokra való kényszerítéséről van szó. A szereplők
teljesen érzéketlenek egymás iránt: az anorexiás barátot kinvetik, a
heroin túladagolásban meghalt fiút látványosságként nézegetik, bárkivel
lefekszenek, nemtől és kortól függetlenül. Erős társadalom kritika ez,
melyek a filmiparban dolgozó és egyéb gyümölcsöző vállalkozásokból
meggazdagodó felnőttek gyermekeinek sötét titkait fürkészi. Egy olyan
réteget láthatunk, ahol a szülők karrierjüket építik, vagy éppen új
szerelmükkel bájolognak, tudomást sem véve gyermekeikről. Szülői
kötelességükről lemondva, problémás gyermekeiket inkább szakemberekre
bízzák, ezzel is tovább csökkentve minden személyes, érzelmi kapcsolat
lehetőségét, és egyúttal megtagadni az esélyt egy fiataltól, aki képes
lenne a szeretetre, a normális életre, ha más helyen, más családba
született volna. Kemény, sajnos igaz, és letehetetlen olvasmány.
Magyarországon megjelent további művei: A vonzás szabályai / The Rules of Attraction (1987); Amerikai psycho / American Psycho (1991); Az informátorok / The Informers (1994); Glamoráma / Glamorama (1998); Holdpark / Lunar Park (2005)
Első Szegedi Képregény Fesztivál (beszámoló)
Rendezvény | Írta: Fullmoon88 | 2009. 11. 16. 18:25 |
Egy szép, napos novemberi szombaton, kellemes tolongás, rengeteg stand, képregény képregény hátán, sikongató mangások, lelkes amerikai képregény fanok, és a tehetséges magyar alkotók a Vuktól Kalyber Joe-ig.
Az első szegedi képregény fesztivál
programja ugyan 10 órakor
kezdődött a Somogyi
könyvtár
alagsorában (Szeged, Dóm tér 1.), ahol is Simon István az
ünnepélyes Megnyitó
után, a magyar kiadók közül a Pesti
Könyv Kiadót
mutatta be. Nos, ezekről lekéstem, de fél 11-től már intenzíven
látogattam az előadásokat, melyek jobbnál, jobbra sikeredtek, és nagyon
sok érdekes információt, érdekességet begyűjthettek, akár a már
a törzsgyökeres képregény rajongók, vagy akár a médiummal éppen most
ismerkedők. (részletes program + plakát + kép forrása: link)
Érdekesség: November 15-ei cikk a szegedma.hu-n, a rendezvénnyel
készült képekkel, interjúkkal kiegészítve. (Hosszú cikk következig,
úgyhogy aki át szeretné ugrani itt a link.)
Ahogy beléptünk, a kedves "házigazdák", azaz egy szimpatikus hölgy, aki
egyben volt a konferanszié, és az újonnan belépők eligazítója, bájosan
elmagyarázta, hogy mit hol, mikor nézhetünk meg, hallhatunk, és
ösztökélt hogy nézzünk körül az ugyan kis területen, de annál szélesebb
kinálattal rendelkező standok kínálatában. Így először is megnéztük a
képregény vásár kínálatát. A szemünket a színes manga kínálat ütötte
meg egyből, pl.: a Fumax
gazdag palettájával invitált minket az elmélyedésre
(Berserk, D a
vámpírvadász, Grimm mesék, Angyal menedék, stb.), de volt
ott a mangán túl
a Panel
(magyar képregényes
szaklap), Keretbe
zárt világ (magyar
manga
kötet, mely egyébként 2010. június 25. határidőre írt ki pályázatot
amatőr manga rajzolóknak), ritkaság számba menő magyar
képregények Dargay
Attila (pl.:
Vuk), Fazekas
Attila (pl.: A három testőr), Cserkuti
Dávid, Gugi Sándor
(pl.: Szerelem a palackban), Korcsmáros Pál (pl.: Toldi, Egri
csillagok), Sebők Imre, Zórád Ernő (pl.: Winnetou),
hogy csak a nagy
neveket említsem. De emellett volt választék az amerikai (Batman,
Pókember), olasz (Velencei mese), francia (Asterix és Obelix) és más
nemzetek hazánkban megjelent
alkotásai közül is. A kiadványok szemet gyönyörködtetőek voltak, sok
magyar képregény, melyek irodalmi adaptációk voltak, ragadta meg a
figyelmem, de a
francia kemény fedeles, szinte albumszerű alkotások is nagyon
vonzottak pl.: Kisherceg - Joann Sfar, vagy Enki
Bilal művei. Végül,
mégis egy mangát vettem, Ishiyama
Kei-től a Grimm
meséket (Delta Vision kiadó), a szűk anyagi
keretem miatt, illetve nagyon régóta szerettem
volna beszerezni ezt a példányt, így kapóra jött, sőt, legalább az
előadások szünetében volt mit olvasnom (majdnem ki is olvastam végig).
Érdekesség, hogy bizonyos
kiadók
15-20 %-os kedvezménnyel kínálták portékáikat a rendezvény kezdetétől
a végéig, azaz 10-18 óráig.
A
következő előadást a fiatal és tehetséges, mellesleg szegedi
gyökerekkel bíró, Pilcz
Roland tartotta 11-12
óráig, a Kalyber
Joe megalkotója. Izgalmas, és látványos képi
illusztrációkkal prezentálta eddigi pályafutását, és a Kalyber Joe
megszületéséig vezető útját. Egészen óvodás korától kezdve, a
rajzolásra ösztökélő, példakép bátyuson keresztül, a ceruza rajzoktól
kiindulva a profi, immár számítógéppel szerkesztett, kiforrot munkáig
mindent láthattunk, sőt, egy-egy kötet elkészítésének fázisait is
felvázolta: 1. vázlat, 2. forgatókönyv, 3. ceruza rajz, 4. tus rajz, 5.
számítógépes színezés.
Mivel kérdezni is lehetett, ami minden előadásra igaz volt, így
lehetőséget kaptak a rajongók/barátok, hogy még több részletet
megtudhassanak a sziszifuszi munka menetéről. Pl.: egy háttért több
képkockánál is felhasznál, ezzel is időt spórolva. Vagy, amikor a
valóságban létező épületeket, város részleteket rajzol, akkor fotók
alapján dolgozik. Pilcz
Roland a jövőre is tett utalásokat, terveivel
kapcsolatban, a Kalyber
Joe újabb fejezete után, egy steampunk
(viktoriánus kori, gőz gépekkel teli egyedi műfaj) munkával is
megpróbálkozik.
(Kép forrása:
link) Korábbi interjú: szegedma.hu.
12:00-12:30:
Figyelem felhívó címmel: "Szociopata
fecskendő és rock'n'roll" Oravecz Gergely és Mráz István
ragadta magához a staféta botot. A két fiatal közös terméke a Pszicho Dzsánki,
ami érdekes keveréke a poszt-poszt apokaliptikus világnak és a
sci-finek. Őrült karakterük, egy atom támadás utáni viágban tengeti
életét, különös anyaggal injekciózva magát, és bolyongva a rádió által
meghatározott gyéren lakott városban. A Mráz István
novellája, és Oravecz
Gergely rajzai alapján készülő képregény, melyben pl.: Alan Moore (pl.:
From Hell, Watcmen) és Paul
Auster Tükörvárosa
inspirálta őket a 9-es panel használat átvételére, mely alapján egy
oldalon maximum 9 panelt láthatunk, fázis képekkel ötvözve. Mráz Isvtán filmes
pályafutással is bír, ezért ezt a technikát közös munkájukba is
igyekeznek átültetni pl.: snittek, plánok erejéig. Munkáikat
fekete-fehér kivitelezésben készítik, igényes, egyedi tus rajzokkal,
rendkívül éles és látványos kontrasztokkal. Eddig pár fejezet érhető el
munkáikból. Érdekesség, hogy a képregény standoknál ők is helyet
kaptak, Pilcz Roland
mellett, és műveiket dedikálva meg lehetett vásárolni, sőt, Pilcz Roland még
mini képregényeket is rajolt kívánságra. Korábbi interjú: szegedma.hu.
12:30-13:00-ig hódítottak a magyar puszta szuperhősei, az X-Embörök. A híres Marvel univerzum X-men sorozatának paródiája méltány megállja a helyét a magyar alkotók tollából is. Lélegzet ellálító, részletes rajzokkal, és a karakterek bemutatásával szemléletette Rozgonyi Zalán és társ alkotója Váradi Gábor pl.: Zuhé (Storm / Vihar), Mágnesvas (Magnetó), Jelenések könyve, Torkosborz (Wolverine / Rozsomák), a vámpír Báthory Erzsébet megjelenését. Magyar, kelta motívumokat, és a magyar történelem/irodalom nagyjait használták fel egy-egy karakter megalkotásában pl.: Dózsa György, Toldi Miklós, Szent László is terítékre került. A teljesen profi amerikai képregények színvonalát hajazó paródia karakterek terveit, és vázlatait, a képregény standokon is megnézhettük, sőt, külön válaszolgattak kérdéseinkre is egy-egy karakter kapcsán. Az X-Embörök online formátumban érhető el, íme a hivatalos oldaluk. Korábbi interjú: szegedma.hu.
A 13:00-kor kezdődő, fél órás, A képregény második nyilvánossága című előadást kihagytuk (Szabó Zoltán Ádám mutatta be a hazai sajtóforrást képregény rajongóknak pl.: Panel, Kérpegény.net), levegőztünk egy kicsit, illetve szétnéztünk megint a képregény standoknál. Megcsodáltuk a kiállított első kiadású Vukkot, Dargay Attilától, és egyéb magyar gyöngyszemeket, valamint a büfé melletti sarokban meglestük az amatőr képregényrajzolók munkáját, ahol 5-10 éves korig rajzolgattak gyermekek, illetve mellettük képregény totó kitöltési lehetőség is adott volt. Közben beszélgettem is az egyik előadóval, Dunai Tamással, aki az amerikai képregényekről tartott előadást, azon belül is a Marvel univerzumra öszpontosítva. Őt egyébként egy egyetemi szeminárium keretén belül ismertem már, nagyon jó képregényes órákat szokott tartani az SZTE BTK-án ;).
13:30-14:30
- Számomra nagyon tanulságos és érdekes volt Kiss Ferencnek, az idén
elhunyt Dargay Attila pályafutásáról és
munkásságáról szóló előadása. Ő az, aki megalkotta Vukkot ('72), Kajla kutyust ('67-82), La Fontaine meséit ('68), és még
számtalan közkedvelt, gyerekkorunk örök rajzfilmjeit rendezte ő.
Életútja révén egyrészt bepillantást nyerhettünk a magyar képregény
ipar fejlődésébe, ami viszonylag régóta élt, sőt, a szocializmus idején
meghatározó volt a képregény fogyasztás, propaganda, párthoz kötődés
miatt. Pl.: a KISZ-eseknek és az Úttörőknek
kötelezően kellett venniük, és fogyasztaniuk képregényeket, és volt
hogy 800 ezres! példány számot rendelt meg a kormány. Persze ekkor sem
az amerikai, sem más kapitalista rendszer termékei nem juthattak be
hozzánk, mégis a Debreceni és a Budapesti nyomdákban nyomtatták az
Észak-Európai országok piacára szánt amerikai képregényeket, melyek így
"feketén" jártak itthon kézről, kézre. Érdekesség, hogy ekkoriban a
francia kommunista párt, ingyen! adott a magyar piacra képregényeket,
terjesztés céljából. A szocializmus idején élt
4-5 grafikus művész, akiket rendszeresen megbíztak e képregények
elkészítésével. Közülük egy nagy név volt Dargay Attila,
aki eredetileg rajzfilm készítő volt, és csak mellékesen
kalandozott a képregények világába. Sőt, először nem is
szerette a képregény rajzolást. Művei a Füles
és a Pajtás lapjain jelentek meg, és ki
ne ismerné magyar kultusz mesefiguráját, a Vukkot,
aki először képregényben látta meg a napvilágot 1972-ben,
majd a hatalmas siker után 1981-ben egész
estés rajzfilmet is készített belőle.
Másrészt,
mint "képregényrajongó" szélesedett a látóköröm, és további színvonalas
magyar alkotókkal és műveikkel ismerkedhettünk meg, mely a következő, 14:30-kor
kezdődő előadáson bontakozott ki részletesen, a "Grund
Comix, avagy a magyar képregény és
közönsége" Kertész Sándor
előadásában.
A rendszerváltás után bejöttek a nyugati képregények, és hirtelen
eltűntek a magyar alkotók. Ennek oka az volt, hogy a korábbi alkotói
gárda közül (Dargay Attila (pl.: Vuk), Fazekas Attila (pl.: A három
testőr), Gugi Sándor (pl.: Szerelem a
palackban), Korcsmáros Pál (pl.: Toldi, Egri
csillagok), Sebők Imre, Zórád Ernő (pl.: Winnetou) volt
aki abba hagyta, volt aki közben elhunyt, a magyar fiatal grafikusoknak
pedig nem v
olt
terük a képregény műfajon belül. A korábbi rendszer szigorú pártos
szabályozásai miatt, az újoncok nem kerülhettek be, vagy csak ritka
kivétellel a képregény rajzoló "elitbe", így ez a műfaj a 90-es
évek elejére elsüppedt (magyar téren). Sőt, nem is volt igény magyar
képregényre, kiment a köztudatból, amit régebben a propaganda sújkolt.
Így maradtak az amerikai és más európai alkotások, melyek
nagyobb-kisebb hullámvölgyek után, vagy elbuktak, vagy keservesen
folytatódtak.
Ma, azt lehet mondani, hogy a képregény a
reneszánszát éli. Ez köszönhető a mangának is, de ennél egy kis kitérőt
is kell tenni (később), mert a manga ugyan képregény, de más
tömegbázist vonz, akik emellett kicsit "szűklátókörűek" is bizonyos
értelemben. Ma, a 20-on éves fiatalok vonzódnak a képregényhez, az
amerikai, európai művekhez, míg van egy idősebb korosztály, mely a
tradicionális magyar képregény híve, illetve a képregény történetének
maradandó alkotásainak kedvelője. Kiss Ferenc,
az 50 éves képregényes múlttal bíró képregény történet író/szerkesztő
(1966 óta gyűjti a magyar képregényeket!), igazi szakmabelinek számít a
hazai piacon, és megtiszteltetés volt az ő előadásában hallgatni Dargay
Attila munkásságáról. Őt követte Kertész
Sándor pedig szintén neves szakmabeli, aki pár könyvet
írt már a hazai képregénytörténetről (pl.: Comics Szocialista Álruhában, A magyar
képregény ötven éve, 2007.),
sőt, előadásának végén egy 5 perces előzetes kis filmet is láthattunk
készülő nagy filmjéről a magyar képregényrajzolókról, és a képregény
készítéséről, ami még további figyelemre is érdemes lesz. Sőt,
magyar képregényrajzolóknak: kitörési lehetőség van! Futaki
Attila
képregényrajzoló készíti a Villámtolvaj című ifjúsági fantasy regény
képregényváltozatát (Harry Potterhez hasonlítható a népszerűsége),
mégpedig az USA két legnagyobb nevénél: a Disney-Marvel számára.
15:30-16:00:
Megérkezett Dunai Tamás, aki az amerikai
képregényekről tartott bemutatót, kiemelten a Marvel
univerzumról.
Érdekes volt tapasztalni, hogy talán ezen az előadáson voltak a
legtöbben, de csak madjnem, mert a manga rajongók mindenkit lepipáltak
létszám, és hangosság fölényben. A Marvel
évek óta versenyez, és ingadozó arányban, de uralja az amerikai
képregény piacot, a DC-vel dacolva
(40-60/50-30% -os aránnyal). A több évtizedes múltú céget olyan nevek
tettek naggyá, mint a Fenegyerek, a Megtorló, az X-Men,
Amerika kapitány, Rozsomák, Transformers, Pókember, Vasember,
Fantasztikus négyes, Hulk,
stb. Mostani virágkorát a sorozatos hollywoodi megfilmesítések miatt
élheti, mivel rengeteg képregényéből készítenek a "csillagok városában"
újabbnál, újabb kassza sikereket.
A Marvel az 1960-as évektől kezdve áll a
csúcson, kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel. A Marvelt a ponyvaregények
kiadásával foglalkozó Martin Goddman
alapította 1939-ben,
aki kezdeti romantikus, női olvasókra specializálodótt, a ponyva
képregényesített változatával kísérletezett, nem túl nagy sikerrel.
Persze mellette szerepeltek a már jól ismert szuperhős alfa hímek, mint
Fáklya, Torpedó. A cég első szereksztője,
írója Joe Simon (pl.: Amerika
kapitány) lett, aki 1941-ben,
a világháború, és világ égés miatt megteremtette Amerika
kapitányt Jack
Kirby
(pl.: X-Men) -vel. A képregény hőse, az amerikai nemzet példaképé vált,
aki a nácik, Hitler ellen harcolt. E mű óriási siker volt, a mai napig
vezeti az eladási listákat. Ezután a műfajon belül sok mindennel
kisérletezgettek: horror, krimi, humor, western, stb. A későbbiekben
olyan nagy nevek, rajzolók tűntek fel a cégnél, mint Paul
Reinman (pl.: Hulk) és Joe
Sinnott (pl.: Pókember), valamint a Stan
Lee (pl.: X-Men) és Steve
Ditko alkotópáros.
16:00-16:30-ig
Francia képregények magyar kiadásban, Bayer Attila
tolmácsolásában. Amerikában vannak a szuperhősős képregények, és óriási
rajongótáboruk, Japánban a kicsiktől az idősekig, mindenki olvas
képregényt. De vajon Európában hol találunk egy ilyen országot?
Gondolom néhány olvasónak ez esetleg meglepetés lehet, de a válasz:
Franciaország. Franciaországban a képregény a kultúra része. Úgy
érdeklődnek iránta az emberek, mint a filmek, zenék, színdarabok iránt.
Számtalan francia és külföldi szerző publikálja itt műveit. A
rendszerváltás előtt, csak az említett francia kommunista párt által
küldött művek terjedtek el itthon, a Pif és a Vaillant, Kockás című
képregényújságban. 1990-óta kapunk már bővebb választékot pl.: Lucky Luke, Asterix és Obelix,
stb.. A 70-es években debütáló, szlovák származású Enki Bilal
művei nagyon vonzóak és látványosak. Hihetetlen realiszikus technikával
rajzolja műveit, melyek sci-fi,
sötét, szürreális témákkal foglalkoznak. Hazánkban a December 32 és a Szörny ébredése
jelent meg egy trilógia
keretén belül eddig. Érdekesség, hogy a híres japán
illusztrátorral, Yoshitaka Amanoval (eredeti Vampire Hunter D
karakter dizájn, Angel's Egg) közösen készít egy
videójátékhoz dizájnt (Beyond Good & Evil 2). Ez
az előadás még jobban fel keltette az érdeklődésem a francia képrenyek
után.
Az
előadás ugyan csúszott egy kicsit, de a mangások harci kiáltása, és
óriási tömege végül véget vetett a francia képregényekről szóló
előadásnak, és 16:30 után
néhány perccel, kezdetét vette a manga
bemutató. Az előadó Márki
Szabolcs
volt, aki a szó magyarázata után (manga=vicces/hóbortos képecskék),
bemutatta a japán képregény gyökereit (ukiyoe), és
nagyjait, Tezuka
Osamut. Ezután a hazánkban megjelent manga
kötetekre tért ki, egy-egy érdekes részlet kiemelésével (pl.: Angel Sanctuary, Nana,
Hellsing, Berserk),
majd újdonságokat is bemutatott, melyek talán újabb nagy sikerek
lesznek Japánban. Emellett elmagyarázta a korcsoportok szerinti manga
felosztást, a kodomo
(gyerekeknek szánt), shoujo
(tinédzser lányoknak), shounen
(tinédzser fiúknak), seinen
(idősebb fiúk/férfiaknak), josei (idősebb/dolgozó nőknek) mangák
ismertetőjegyeit, sajátosságait.
Talán
ezen az előadáson érződőtt leginkább, a megváltozott légkör. Maga a
korosztály is hirtelen lecserélődött 20-60-ról 14-20-ra. Látszik, hogy
a médiába aktuálisan betörő manga (volt riport a Fókuszban, 2 magazin
is fut: Mondo, AnimeStars,
külön anime tv csatorna: Animax,
rengeteg magyar kiadvány, stb.), egész széles közönséghez eljut, és
rengeteg rajongót vonz. A manga szerelmesei, az ismerős, kedvenc
sorozatoknál sikongatással adták jelét tetszésüknek, illetve a
képregény vásáron a manga fogyott a legnagyobb mennyiségben! Ahogy a
rendezvény egyik előadója a szegedma.hu-nak
nyilatkozta, tényleg mi mangások kicsit elhatárolódunk a többi
képregénytől. Saját szemmel tapasztaltam, hogy szinte senki sem maradt
benn, vagy csak alig, azok közül az érettebb képregény
rajongók
közül, akik a korábbi előadásokon törzsgyökeres tagok voltak. Mindkét
oldal kicsit fenntartásokkal viseltetik a másikkal szemben: a
mangásokat inkább csak a manga érdekli, hiszen ebből van anime,
rengeteg kiegészítő, amit pluszként megvásárolhatnak, kíváncsiak a
japán kultúrára, a nyelvre, egyfajta egzotikus légkör lengi be az
egészet. A másik oldal, a keménykalapos, "hagyományos" képregény
rajongók pedig idegenkednek a manga "rajzocskáktól". Persze vannak
kivételek, akik csak még jobban erősítik a szabályt. Ekkor gondolkodtam
el egy csöppet azon, hogy a manga döntően a tinédzserek médiuma ma
hazánkban? Vagy csak azért tűnt így a képregény fesztiválon, mert a
20-on túli manga rajongók kevesebb számban voltak, vagy legalábbis nem
olyan feltűnően viselkedtek, mint fiatal társaik, így lappangva maradt
jelenlétük.
A további két előadást sajnos már nem tudtam megnézni (családi elfoglaltság miatt), pedig nagyon érdekes, és figyelem felhívó címekkel látták el őket: "A bárkától a kripta meséig", "Mickey Mouse kontra Hitler - propaganda képregények a második világháborúban". A rendezvény a Somogyi könyvtárban 18 órakor ért véget, de a "banzáj" még folytatódott ezután a Belvárosi moziban, ahol japán animéket vetítettek.
Összegezve: nagyon jól éreztem magam, sok kedves ismerőssel is találkoztam, és ugyan jómagam is inkább mangás rajongó vagyok, de próbáltam nyitottabb szemmel, és füllel hozzá állni mindenhez, és nagyon sok pozitív tapasztalatot szereztem mind a magyar képregény rajzolókról, mind az amerikai, francia képregényekről, és így tovább. (Még jó hogy Dunai T. oltotta a fejem előtte egy fél évig a különféle képregényekkel). Nem bántam meg cseppet sem, hogy ott voltam, sőt, ha valaki képregény rajzolással kacérkodik, annak szerintem maradandó élményt és tanulságot adhatnak az ilyen rendezvények (mint nekem is). ^^
Fullmoon88 (G. Timi)
Szeged, 2009. november 14-16.
«Vissza az oldal
tetejére»
Mit is olvastam az elmúlt 2 hónapban... #1
Könyv ajánlók | Írta: Fullmoon88 | 2009. 11. 14. 22:35 |
Miyuki Miyabe: Tűzember (japán misztikus thriller)
A
Trivium kiadó jóvoltából
jelent meg 2007-ben Miyuki Miyabe japán származású
írónő regénye, a Tűzember
("Crossfire").
Az írónő 1960-ben
született Japánban,
23
éves korában lépett írói pályára. Híres misztikus, fantasztikus, sci-fi,
történelmi, thriller műfajú alkotásairól. Pályafutása a Kodansha
könyvkiadónál indult, ahol egy írói kurzuson vett részt. Debütáló
alkotása: a "Warera ga
rinjin no hanzai" volt. A termékeny író egy sor irodalmi
díjat is nyert munkássága során, például a Yamamoto Shugoro díjat is megkapta 1993-ban a "Kasha" című
művéért, mellyel világszerte ismertté vált, hiszen angol fordításban is
megjelent, "All She Was
Worth" címen 1999-ben.
A Naoki díjat 1998-ban
nyerte el, a "Riyu"
(The Reason) című alkotásáért. Következő siker könyve a "Crossfire"
(Tűzember), mely magyar nyelven is megjelent.
Alkotásait a filmvászonra is előszerettel adaptálták: a "Tűzember" (Kurosofia)
2000-ben került megfilmesítésre Kaneko Shusuke
rendezésében (korábbi
munkái: Azumi 2: Death or Love, Gamera 1,2,3), a "Riyu" - t (Reason) Nobuhiko Obayashi
adaptálta 2004-ben.
Az anime kedvelők is hallhattak már az írónőről, mivel Japánban egyik
legnépszerűbb művéből, a Brave
Story-ból készült manga, videójáték, és egy anime mozifilm is a Gonzo stúdió produkciójakánt 2006-ban.
A Tűzembert Natsuo Kirino felejthetetlen thriller regénye, a Kín után olvastam, és lehet hogy emiatt, de a Tűzember sajnos nem nyűgözött le annyira, mint e korábbi mestermű. Bár a történet csavaros, és terjedelmes volt, bizonyos részek kiszámíthatóra sikeredtek, de ennek ellenére pozitívumai is voltak bőven, sőt, az utolsó fejezeteket szinte faltam, a végére összesűrűsödtek az események és nagy katarzis, dráma bontakozott ki.
Történet: Junko Aoki egy különleges képességgel megáldott csinos fiatal lány. Egyszerűen gondolataival, akaratával bármit képes felgyújtani, és pillanatok alatt elpusztítani. A vándorló életmodót folytató, magányos farkasként bolyongó lány, egy rejtélyes tragédia óta egyetlen küldetést tart a szeme előtt: minden kegyetlen gyilkosnak meg kell lakolnia tettéért, és ha éppen úgy hozza a sors, akkor Junko saját kezűleg végzi ki e tini, fiatal bűnözőket. Áldozatai nyaktöréssel, és szénné égve kerülnek ki a vele való összetűzésből, így a rendőrség is lassan nyomozni kezd a titokzatos halál esetek után. Eközben Junko egy elrabolt fiatal lány nyomaira bukkan, akit egy haldokló fiatalember utolsó kívánsága miatt próbál megmenteni. És megindul a versenyfutás az ismeretlen lány életéért, a Junko nyomát követő rendőrök, fiatal gyilkosok, és egy titokzatos paranormális képességekkel rendelkező csoport működése között.
A sztori erőssége a fiatal, tini bűnözők kegyetlenségeinek bemutatása. Olyan iskolás "gyerekeket"/fiatalokat ismerhetünk meg, akik a tipikus: "anyuci/apuci elkényesztetett kisfia/lánya" és unalmában jobb dolga nem akad, mint társait terrorizálni, és heccből gyilkolni. Más részt, a pszichopata, morális, erkölcsi fogalmakat nem ismerő, ugyan sanyarú sorsú fiatalok is terítékre kerülnek, akik körülményeik miatt is jutottak erre a szintre. Junko pedig egy másik erkölcsi kérdést feszeget: van-e jogosultsága bárkinek is ítélkezni más ember élete felett, és akárkit hallállal bűntetni azért, mert valaki másnak elvette az életét. Junko bármennyire is küzd saját igazáért, végül rájön, hogy ő maga is ugyanolyan kegyetlen, hidegvérű gyilkossá vált, mint áldozatai, és az önbíráskodás nem vezet sehova, csak egy ördögi kört indít el a bűnök végeláthatatlan láncolatában.
Linkek: Wikipédia (írónő); Wikipédia (Brave Story); Oriens.hu (könyv); Bookline.hu (könyv); Libri.hu (könyv); Imdb.com (film); SaruDrama.com (film); Brave Story (ANN); Gonzo (ANN)
Új AMV-ém
Music Video | Készítő: Fullmoon88 | 2009. 11. 06. 13:20 |
|
Never
Gonna Come Back Down |
Őszi anime maraton IX.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 28. 23:50 |
Trapeze
/ Kūchū Buranko /
空中ブランコ (TV-sorozat;
11 epizód; 2009)
Az Ayakashi
- Samurai Horror Tales (2006) és a Mononoke (2007) után, a Toei Animation újabb bizarr,
inkább felnőtteknek
szóló alkotással rokkult elő. A Mononokéban
megszokott extravagánzs színvilág, realisztikus, ugyanakkor morbid
karakter ábrázolás, szinte már avantgard és szürrealista hátterek
teszik élvezhetővé, egyedivé, elborulttá, és persze kicsit elvonttá ezt
az animét. Az animét Kenji Nakamura rendezi, a zenét Hideharu Mori készíti, a karakter
dizájngot
pedig Toshifumi Hashimoto.
Történet:
Irabu Ichiro
egy pszichiáter,
akinek különleges, illetve szinte már beteges ismertetőjegye, hogy
pácienseit mackó jelmezben fogadja. Az injekció-fétissel megáldott
doki, páciensei előtt előszerettel jelenik meg, hol gyermek, hol
felnőtt férfi képében. De nemcsak ő, a betegei is egytől egyig furcsák,
és a leglehetetlenebb problémákkal fordulnak hozzá (pl.: egy cirkuszi artista, aki
paranoiásan
gyanakszik külföldi kollégáira, az elvált férj, akinek állandó
erekciója van, mert elhagyta az asszony, egy romantikus regény író, aki
alkotói válságba jutott.) A doki és a betegek mellett
pedig ott
van még Irabu
aszisztense
(nővérkéje) - Mayumi-chan
(Yumi Sugimoto modell, idol,
színésznő alakítja),
aki rocker/loli kiegészítőkben, szexi nővér ruhában feszít, és női
bájait kihasználva veti magát áldozataira, miközben egy óriási
injekciós tűt döf beléjük.
A sztori eredete: Kūchū
Buranko rövid
történetek, novellák gyűjteménye Hideo
Okuda tollából. A kötetből már készült élőszereplős tv-sorozat
adaptáció 2005-ben
a Fuji Television
jóvoltából, valamint
egy színdarab,
melyet 2008 április 20-án
mutattak be a Tokyo
Metropolitan Art Space-ben.
Az anime adaptáció idén ősszel debütált, érdekessége még, hogy
úgynevezett "Rotoscoping"
technikával készült. Ebben az esetben az animáció készítők élőszereplős
(live-action) kockákat, jeleneteket rajzolnak újra, illetve át, -
régebben a filmkockákat egy üveglap mögé helyezték, és így rajzolták
át, akár a háttér megváltoztatásával - manapság ezt már számítógéppel
oldják meg frame-ről framre haladva. Pl.:
a Linkin
Park "Breaking
the habit"
című videóklipjének
egyes jelenete is így készült, vagy élőszereplős filmeknél maradva, a Forest
Gump-ban
látható ilyen, ezzel a
teknikával oldották meg, hogy mindannyiunk kedvence a híres történelmi
eseményeken, dokumentumfilmeken, riportokon szerepeljen, például mikor
találkozik John F. Kennedy elnökkel.
Fairy Tail
(TV-sorozat; 2009)
Naruto, Bleach, One
Peace, Dragon Ball... és így tovább. Még folytathatnánk a
sort
az ismertebb és kevésbé ismertebb "shounen"
(fiú
célközönségnek szóló, harcokkal, bajtársaisággal, barátsággal teli
terjedelmes történet) animékkel, melyeknek sorát bővíti
idén
ősszel a Fairy Tail.
Túl sok
újdonságot, egyediséget nem nyújt a műfaj kedvelőinek, de a már meg
szokott harci jelenetek, pózok, a magabiztos, férfias (gyakran hősies)
harci kedv, az ökörködés, ugyanúgy meg van benne, mint elődeiben.
Az animét az A-1
Pictures Inc, a
Satelight, Front Line, Meta Studio és a FAI International
készíti.
Terjedelemét tekintve biztos hosszú lesz, mint a hasonló kaliberű
alkotások, úgyhogy egész évben kellő izgalmat nyújthat majd azoknak,
akik szeretik a műfajt.
A rendező Shinji Ishihira,
a
karakter dizájner Aoi
Yamamoto.
A történetet eredetileg Hiro
Mashima
készítette, ő rajzolta is írta a
Fairy
Tail című mangát, mely 2006-ban
debütált, és 18 kötetig jutott el eddig. Az ő nevéhez fűződik még a Rave Master manga,
a Monster Soul,
és a Monster Hunter Orage.
Történet:
a 17 éves, szőke szépségnek, Lucy
Heartfiliának minden álma, hogy elismert mágus lehessen Fiore birodalmában. Fioréban a varázslat
mint keskedelmi
cikk jelenik meg, bárki szert tehet rá, sőt, több varászlóból/mágusból
álló szövetkezet is létrejön, melyek megfelelő fizetség fejében
vállalnak el különféle megbízásokat, legyen az akár egy ártatlan könyv
megsemmisítése, vagy egy bajtársa megmentése a "hegyi majomtól". Lucy vágya, hogy
bekerüljön a
leghíresebb, és egyben leghirhedtebb mágus szövetkezetbe, a Fairy Tailbe, ahol a
legtehetségesebbek gyűlnek össze. Egy nap véletlen találkozik is a Fairy Tail egyik
tagjával, Natsu Dragneel-lel,
akivel - a se
veled, se nélküled, állandóan civakodunk - slágereken túl, igazán
összebarátkoznak, és mint Natsu
társa csatlakozik Lucy
a
szövetkezethez. És ezzel kezdődik főhősnőnk megpróbáltatásai, és
kalandjai újdonsült barátai körében. Linkek:
ANN
Kiddy Girl-and
(TV-sorozat;
2009)
Kis hiányosságom, hogy a 470
valahány anime között, amit
eddig sikerült megnéznem, sajnos eddig még nem szerepelt a Kiddy Grade című 2002-es
anime sorozat. De a folytatásba belenéztem, és ugyan ahogy utána
olvastam a történetnek, kiderült, hogy az első évad folytatásának
tekinthető ez a 2009 őszén induló új szériája, de sokkal könnyedebb
hangvételű, inkább a vígjáték elemekre helyezi a hangsúlyt. Ez nem is
lenne baj, mert egy aranyos sci-fi, akció és mecha animére is szüksg
van néha, és ez a sorozat jónak is ígérkezik.
Történet:
A előző sorozat két főhősnője, Eclair
és Lumiere
egyesített erővel
mentette meg a galaxist, és hozott tartós békét az univerzumra. 25
évvel később újra káosz fenyegeti a rendet, és két új főhősnő lép a
színre: a vadóc Ascoeur
és a
mindig pedáns Q-feuille.
Ők
ketten gondoskodnak a humor adagról, na meg a jó kis csete-patékról. A
két lány a galaktikus kormánynak (GTO) dolgozik, mivel még kezdők a
pályán, így kezdetben csak a kávézó környékén dolgozgatnak felszolgáló
lányok. Így kapunk egy jól induló történetet, izgalmas bevetésekkel,
aranyos, gyakran mókás két főszereplővel, és lehet, hogy az első évad
ismerete nem is olyan létfontosságú ahhoz, hogy valaki neki kezdjen,
bár ez még a későbbiekben majd eldől.
Linkek:
ANN
Őszi anime maraton VIII.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 25. 17:55 |
Winter Sonata /
冬のソナタ
(TV-sorozat; 26 epizód; 2009)
A Fuyu no
Sonata, azaz a Winter
Sonata
című anime, egy 2002-ben
futott, 20 részes
koreai tv-dráma
adaptációja. Az
eredeti élőszereplős sorozatnak hű mása lesz az anime széria.
Érdekesség, hogy a Winter
Sonata 2002-ben
annyira népszerű volt, nemcsak a gyártó Dél-Koreában, hanem lassan
Japánban, Kínában is felkerült a legnézetebb sorozatok közé, így érte
meg az anime változatot is. A romantikus-dráma kedvelőknek
kötelező darab lesz, én is próbálom megnézni az eredeti sorozatot is,
mivel nagyon megtetszett a hangulata és a látványvilága. Az anime
adaptációt a GBG és JM
Animation
készíti, a rendező Yoon
Suk-ho,
a producer Lee Hyung Min.
A sorozat 26 része
alatt csak koreai
szinkront hallhatunk, ami nekem elsőre furcsa volt anime karaktereknél,
de pl.: a Wonderful
Days is koreai szinkronos anime volt, szóval meg lehet
szokni. Az
op/ed nagyon kellemes, illik a hangulathoz bár még nem tudom kik az
előadók (egy gyanúm van
csak, hogy az
op-t lehet h a DSK adja elő, de ez nem biztos). A szinkron
gárdánál érdemes megjegyezni, hogy nagy részt az eredeti sorozat
szereplői adják az anime karakterük hangját is.
Történet:
Joon Sang Kang
éppen új
iskolába érkezik, azzal a céllal, hogy megtalálja a biológiai
édesapját. Édesanyjával rossz a viszonya, úgy érzi, hogy őt senki sem
képes szeretni, ezért a hideg, tartózkodó zseni álcája mögé bújik.
Ebben az új iskolában találkozik Yoo
Jin-nel, a vidám, élettel teli, nyílt szívű lánnyal,
akivel
lassan egymásba szeretnek. Ám egy tragikus autóbaleset miatt, mindenki
azt hiszi, hogy Joon Sang
meghalt. Valójában olyan agyi sérüléseket szerzett, ami miatt elveszti
korábbi emlékeit. Ezért édesanyja New York-ba költözik vele, és új
nevet is kap: Min Hyung
Lee.
10 év múlva látjuk viszont Yoo
Jint,
aki élete nagy szerelmét még mindig nem tudta elfelejteni, mégis
gyerekkori barátjához, Sang
Hyuk-hoz
készül feleségül menni. Ekkor váratlanul újra találkozik a két egykori
szerelmes, mivel ugyanannál a cégnél kezdenek el dolgozni. Min Hyung Lee nem
emlékezik a
lányra, sőt, barátnője is van. De ahogy egyre több időt töltenek
együtt, lassan a régi szerelem újra éled...
Az anime sorozat teljesen az élőszereplős változatot fogja
követni.
Az animáció gyönyörű, a hátterek részletesek és nagyon realisztikusak.
A karaktereknél pedig nagyon igyekeztek az eredeti szereplőket
megjeleníteni.
Linkek: ANN (eng); Winter
Sonata
anime (japán); Korean TV Dramas (eng); DramaWiki
(eng); Wikipedia (eng).
Goemon (japán film; 2009)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 23. 17:40 |
Goemon
(japán film; 2009)
A
magyar közönség már ismerheti Kazuaki
Kiriya egyik korábbi
nagy alkotását, a Casshernt
(korábbi írásom),
mely 2004-ben
készült. A Casshern
a
maga idejében ellentétes táborokra osztotta a film nézőit. Volt, akit
elragadtatott a szokatlan, meseszerű (kicsit cyberpunk-szerű)
látványvilág, éles kontrasztok, a tobzódó színek, az összetett
történet, míg másokra a számítógépes grafikákkal, animációval
feltuningolt látványvilág, a zavaros történet vezetés, pont
ellenkezőleg hatott. Mint Kazuaki
Kiriya "rajongó", én örömteli izgatottsággal vártam a
rendező 2009-es
alkotását, a Goemont,
mely látványvilágban
elődjére hajaz. Lenyűgöző színek, festői képsorok, éles kontrasztok,
kicsit nyugati stílusú bejétszások, izgalmas kameramozgások, és
hihetetlenül ötletes kosztüm megoldások láthatóak benne. Ami kicsit
zavaró lehet, az a CGI,
ami
erősen meglátszik egy-egy jeleneten, de az összetett, megható és egyben
felemelő történet ezt tökéletesen ellensúlyozza. A zene is kiemelkedő,
ahol kell drámai, kellően fokozza a hangulatot, míg máshol az izgalmat.
Látványos harcijelenetekből sem maradhatunk ki. A csata jelenetek, a kardforgatások, mind mind gyors vágásokkal társulnak. Szerintem, ha a japán filmek etalonját keressük, akkor Kazuaki Kiriya alkotásait említhetjük - joggal. Hiszen a japán élőszereplős film gyártást sok kritika éri, főleg a nyugati néző közönség részéről. Mégis, a Goemon és a Casshern is, bármely nyugati film mellett megállhatja a helyét, mivel ilyen látványvilágot a nagyhírű Hollywood is tud gyártani, gondoljunk csak a 300-ra (Frank Miller képregényének filmes adaptációjára), vagy Alan Moere Watchmen-jére, vagy bármelyik fantasy alkotásra a Narnia krónikáitól kezdve a Csillagporig, Harry Potter filmekig.
Történet:
1582-ben
járunk. Egy titokzatos
hős, akit csak a nép Goemonként
ismer, a szegények megsegítője, ki a gazdagoktól elrabolt kincseket, a
nép között osztja ki. Ám egy nap, egy titokzatos ládikára bukkan a
palota mélyén, mely végzetes lánreakciót indít be. Fény derül az
uralkodó ármánykodására, hatalomra jutására, és újabb cselszövők
jelennek meg, kik a fennálló rendszer bukását áhítozzák, és a hatalom
megszerzésére törnek. Ármány, összeesküvés közepette próbálja
megmenteni, amit lehet, a hős Goemon.
A sztoriban nincsenek üres járatok. Az események pörögnek, és
ha
néha összekuszálódnak is a szálak, hogy ki ki ellen van, a film végén,
mindenre fényderül. Ishikawa
Goemon
(1558-1594) személye egyébként
legendák során őrzödött meg, aki népi hősként Robin Hood-hoz
hasonlóan
segítette a nincsteleneket. A Toyotomi
Hideyoshi nevű nagyúr ellen
elkövetett merénylet kísérletéért, élve megfőzték. Ezt az alap legendát
írta át szabadon Kiriya-szan,
új mítoszt teremtve vele a hős emlékének
áldozva. Goemon
mellett
további ismert történelmi személyek is
szerepelnek a filmben.
A történet mellett a síznészi játékot is érdemes kiemelni, szereplők: Yosuke Eguchi, Takao Osawa,
Ryoko Hirosue
(korábbi szerepe a Wasabi
- Mar, mint
a mustárban volt), Jun
Kaname, Gori, Masato Ibu, Mikijiro Hira, Tetsuji Tamayama, Eiji Okuda,
stb. A film 128 perc hosszú, 2009 május 1-jén jelent meg Japánban, a
Shochiku Co., Ltd. és a Warner Bros jóvoltából. Akit további részletek
is érdekelnek, annak érdemes ellátogatnia Asiafan
oldalára
is, ahol további információk és érdekességek olvashatóak a filmmel
kapcsolatban. Előzetes:
2009-es őszi anime maraton VII.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 22. 19:20 |
Aoi Bungaku
/ 青い文学シリーズ /
(TV-sorozat; 2009; 12 epizód)
Újabb
különlegesség érkezett a 2009-es őszi anime season-ból. A Madhouse korábbi nagy sikerű
animék után (pl.: X;
Devil May Cry; Death Note; Beck:
Mongolian Chop squad; Aquarian
Age - Sign for Evolution; Black
Lagoon;
Boogiepop Phantom; Chaos Head; Nana; Kurozuka;
Casshern
Sins;
stb...) drukkolt elő egy újabb ígéretes alkotással. Az Aoi Bungaku (Blue Literature),
4
híres japán író novelláját adaptálja animációs filmre, 12 részen
keresztül. Olyan szerzők kerülnek terítékre, mint pl.: Osamu Dazai; Natsume Souseki;
Ryunosuke Akutagawa;
Ango Sakaguchi.
Novellák: "No Longer Human"
(Ningen Shikaku), "Run,
Melos" (Hashire, Melos) Osamu Dazaitól.
"Kokoro" ~ Natsume Sousekitől.
"Hell Screen"
(Jigoku Hen), "The
Spider's Thread" (Kumi no Ito) Ryunosuke Akutagawától.
"In the Forest, Under
Cherries in Full Bloom"
(Sakura no Mori no Mankai Shita) Ango
Sakaguchitól.
Az első epizód tehát Osamu Dazaitól
(1909-1948),
a "No
Longer
Human" novella adaptációja. Tőle egyébként magyar nyelven
is
jelent meg kötet, pl.: "Hanyatló
nap"
című regénye. Sajátos stílusa volt, ironikus borongós hangvétele
keveredett brilliáns fantáziájával, és különösen gyakran írt
öngyilkossági jeleneteket. Hősei szemszögéből írta történeteit, egy kis
önéletrajzi jelleggel, gyakran napló, tanulmány, esszé, levél, monológ,
újságírói cikk formájában. A No Longer
Human-t,
1948-ban
írta, és utolsó
befejezett művének tekinthető.
Az adaptációt, gyönyörű animációval, lágy
árnyékolással, realisztikus ábrázolásmóddal tették lélegzet ellálítóvá,
a kicsit elvont, bizarr jelenetekről nem is beszélve, melyek egy-egy
lelkiállapotot, a megtört emberi pszichét szimbolizálják. A történet
egy kudarcok sorát átélt fiatalemberről szól, aki édesapja akarata
ellenére művésznek készül. Ám a tehetséggel alig bíró fiú, egy kormány
ellenes mozgalomnál köt ki (anti-social movement), és egy rendőri
rajtaütés során, menekülésre kényszerül. Ekkor ismerkedik meg a
gyönyörű fiatalasszonnyal, Tsunekoval,
akivel szenvedélyes viszonyba fognak, mely kettős öngyilkossági
kísérlethez vezet.
Nagyon hangulatos darab, az 1930-40-es évek hanglatát idézi (az első
rész), kellemes zenei aláfestéssel, és etűdszerű vezetéssel. Igazi
csemege lehet egy igényes anime rajongónak, hiszen nemcsak a japán
irodalom nagyjaival ismerkedhet meg, de egyrészt emberi sorsok drámáját
is bemutatja a sorozat, amelyet kultúrától függetlenül bárki magáénak
érezhet. Néhány screenshot
(katt a képekre a nagyobb méretért):
Linkek: ANN, AniDB, AnimeNfo, Hivatalos
honlap (japán).
Riportok az anime-manga fanokról
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 21. 18:04 |
Az AnimeAddicts
fórumát olvasva, az RTL
Club-os XXI.
században
szereplő animés-mangás összeálítás, eléggé szélsőséges érzelmeket
váltott ki. Volt, aki teljesen felháborodott, volt, aki a rövid
terjedelemre, és kevés információra panaszkodott, volt aki korrektnek
és pozitív hanvételűnek ítélte. Tény, hogy rövidített, kisarkított
lett, és a monológhoz nem éppen passzoló képsorokat vágtak be pl.: világ megmentése Kaleido Starral.
A hangnem tartózkodó volt, és pár hibás dolog is előfordult. Az még is
kiemelendő, hogy egy kereskedelmi tévécsatorna vette a fáradtságot
(megint), hogy elmenjen egy ilyen kaliberű találkozóra, bár tény,
mélyebben is beleáshatták volna magukat, ha igazi tényfeltáró riportot
akarnak. Esetleg részt vehettek volna magán a rendezvényeken, és az
ottani programokból is mutathattak volna részleteket, pl.: rajzverseny.
Az RTL készített egy korábbi riportot is, mely a Fókuszban
(videó) ment le, ez
sokkal korrektebb, és pozitívabb véleményeket vont maga után, nem
véletlenül.
Előzmények:
a korábbi vihart
kavart Frei dossziéban
foglalkoztak majdnem először a szubkultúrával, de itt rettentően
kisarkították a jelenséget, és az erőszakra, szexualitásra mentek rá a
készítők.
Pozitívum: Október
28-án, a
Duna TV-én, 22:25-kor lesz egy francia dokumentumfilm, A mangák
világa
(Monde manga) címmel. A film 2004-ben készült, az alkotói: Hervé Martin-Delpierre és Jérome
Schmidt
újságírók, akik egy korábbi korrekt kiadványt is készítettek: A
manga
címmel, ez a kötet magyarul is megjelent.
Hihetetlen!
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 13. 22:20 |
Aki
nézte ma a Fókuszt, az tudja mi jön, aki nem, annak feltétlen utána
kell néznie! Egy 19 éves magyar fiú (Pap Rudolf) nyerte meg a
világméretű Kylie Minogue
music video versenyt, melyen az énekesnő Spykerpshones című
dalára kellett
pályaműveket
benyújtani. A fiú hihetetlen tehetséges! Előzetes tanulmányok nélkül,
magától tanult meg szinte animációkat készíteni, és ami a legfontosabb:
korábbi minta művei között anime-manga stílusú alkotásokat is lehet
látni. Lehet hogy ez ösztönözte? Ezt egyenlőre nem tudni, de a videó
szerintemmagáért beszél! ;)
Link: YouTube, Kylie Minogue hivatalos oldala
2009-es őszi anime maraton VI.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 13. 22:20 |
Yumeiro
Pâtissičre
(TV-sorozat; 2009; 13 epizód?)
Újabb shoujo-komédiát
köszönthetünk a Yumeiro
Pâtissčire
személyében. Könnyed, szórakoztató, bár inkább a fiatalabb korosztályt
célozza meg nézőközönségében. Az animének egyenlőre 13 epizódjáról van
információ, de már tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen jellegű animék
hosszabbak szoktak ennél lenni. Majd meglátjuk. A történet aranyos, a
karakterek is, tipikusan az a régebbi típusú shoujo alkotás, óriási
baba szemekkel, "gyerek" karakterekkel, hétköznapi, de tanulságos
történettel.
A 14 éves főhősnő, Amano
Ichigo,
nagymamája nyomdokaiba lépve, világhírű cukrász szeretne lenni. Ahhoz,
hogy álmait valóra váltsa, a párizsi Szent Marie Akadémia növendékévé
kell válnia. Szerencséjére az akadémiának van Japánban is testvér
iskolája, így a távolság nem lehet akadály. Végső döntésében, a
tehetséges Hanabuse-kun,
aki
szintén jó eredményeket felmutató cukrász. Ichigo
sokáig úgy érezte, hogy üres az élete, nincsenek céljai, a szülei is
zongora zseni hugával foglalkoznak csak. Ő meg nem sikeres sem a
tanulásban, sem a sportokban. Csak egy gyerekkori édes emlék él benne
cukrász nagymamájáról, illetve a sütemények végtelen szeretete hajtja.
Hanabuse azonban felfedi a lány különleges tehetségét, és arra
buzdítja, hogy legyen az említett akadémia tagja. Így kezdődnek Ichigo kalandja a
Szent Marie
Akadémián, ahol barátokra, segítőtársakra, és persze ellenlábasokra is
tesz szert.
Az animét a Pierrot
és Kusanagi
stúdió készíti. Az eredeti
mangát, Natsumi Matsumoto
készítette. A sorozat rendezője: Ko
Suzuki, a karakter dizájner: Yukiko
Akiyama. Linkek:
ANN; Baka
Updates-Manga.
Cheburashka Arere
(TV-sorozat; 2009;)
Cheburashka
egy orosz nemzeti karakter. Eduard
Uspensky író, gyermekeknek szánt történeteinek főhőse. A
történet szerint, Cheburashka
egy trópusi esőerdőben élt, ám egy nap, egy narancs szállítmány
dobozban megbújva, Oroszországban kötött ki. A kis édes, furcsa
teremtény kalandjai innen kezdődnek.
A kimondottan kisebb gyermekeknek szánt történetet Japánban 2009 őszén
animére adaptálták. A TV
Tokyo
honlapján lehet még bővebben olvasni róla. A részek kb 10 percesek. A
készítők: Susuku Kudo
rendezi
(Mirage of Blaze), Takahiro
Kishida
(Arjuna, Baccano!, Serial Experiments Lain) készíti az animációt a GoHands stúdió
jóvoltából. További
közre működők: Makoto
Nakamura
(Princess Lover!; ToHeart), Michiru
Shimada (Shugo Chara!). Forrás/linkek:
Ann; Wikipédia
(eng)
Jungle Emperor Leo (special; 2009)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10.12. 00:50 |
Ki ne ismerné a
manga-anime médium "atyja",
Osamu Tezuka
egyik világhírű karakterét, Kimbát,
a kis fehéroroszlánt. Kimba
először egy 26 részes
sorozatként depütált a japán tévékben 1966-ban,
Jungle
Taitei
Susume Leo címen, majd ezt követte 1989-ben a The New
Adventures
of Kimba The White Lion, immár 52 epizóddal. A magyar
nézők
évekig izgulhattak a tv képernyője előtt Kimba
és dzsungelbeli barátai kalandjain. Sok-sok gyermek nőtt fel ezen a
sorozaton a világon, és szerencsére még mindig nem merült feledésbe.
2009 szeptemberében egy tv
special
formájában jött el egy alternatív feldolgozása.
A Jungle
Emperor Leo,
méltán követi elődjeit, igazi mozi élményt nyújt a nézőnek, korhű,
igényes animációjával, szövevényes történetével. Bárki megtekintheti,
életkorától függetlenül. Egy megjegyzés a címhez: az eredeti japán
változatban Leo-nak
hívják az
oroszlán kölyköt, amit az USA-ban Kimbára
változtattak, és Európában is többnyire ezt vették át. (Megjegyzés a
poszterhez: ez nem a specialhez készült, mivel nem jelent meg dvd-én
még, ezért nem érhető el hozzá megfelelő poszter/dvd borító...«tovább»
2009-es őszi anime maraton V.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 09. 19:00 |
Ahogy befejezek egy-két ismertetőt, újabb sorozatok első
epizódjai
jönnek ki angol felirattal, úgyhogy most jöjjön a mai adagból egy kis
ízelítő (a kedvenceimmel kezdve ^^):
11eyes ~ Tsumi to Batsu to Aganai no Shoujo (TV-sorozat; 2009; 12 epizód)
Erről az
animéről már írtam egy előzetes
bejegyzést, de végre sikerült az első részbe is
belepislantanom, és
a visual novel
openingje miatti felbuzdulásom nem volt értelmetlen. Az animáció
gyönyörű, az anime openingje ugyanolyan hangzásvilágú, mint az eredeti
visual novellé volt (Ayane is énekli). A sztori pedig nem fókuszál a
hárem elemre, sőt, nagyon úgy tűnik, hogy a főhősfiúnak, Kakerunak, csak Yuuka-chan
számít (egyenlőre), és rajta kívül további fiú szereplők is lesznek. A
látványvilág, az effektek hatásosak, és oltári szépek, olyan komor
hangúlatú, de egyben horrorisztikus néhány rész. Ahhoz képest, hogy az
ilyen jellegű karakter ábrázolást nem nagyon szeretem, mégis valahogy
ez bejön, mert nem az az édeskés világ, hanem komoly dráma,
vérfagyasztó jelenetekkel teli. A kezdő képsorok már magukért
beszélnek, amikor szemtanúi lehetünk annak, hogy hogy lesz Kakeru nővére
öngyilkos, és ez még
csak tovább fokozódik. Emiatt talán hasonlíthatnám egy csöppet a Higurashi
sorozatok látványvilágára.
Az elborult jeleneteknél a vörös és fekete kontraszt dominál.
Jahm,
és nemcsak az opening zenéje jó, hanem az összes háttér muzsika is,
kellően fokozzák a hangulatot, látszik, hogy nagyon igényesek a
készítők. Ami kicsit zavaró lehet, a hölgyemények fehérneműit, és
kebleit előszeretettel veszik a kamera fókuszába, de gondolom egy "18 éven felülieknek ajánlott
visual novel"
adaptációjától ennyi belefér. Egy szó, mint száz, nézésre érdemesnek
ígérkezik, de nagyon! ^^
Darker than
Black: Gemini of the
Meteor (TV-sorozat; 2009; 12 epizód?)
Végre elkezdődött a Nagy Ő!
^^ A 2007-es
Darker than black
újabb szériával
drukkol elő a Bones
stúdió jóvoltából. Viszontlátjuk a régi szereplőket az első sorozat
végétől számított 2 év múlva, sőt, kapunk egy nagyon cuki új főhős
lányt, akinek a családi tragédiája follya körül az egészet. De ne
ijedjünk meg az első rész után, melyben a régi, majdhogy nem megkedvelt
karakterek közül egy pár rögtön meghal.
A történet röviden:
2 év telt
el azóta, hogy Hei
és Yin
sikeresen elmenekült a
Szindikátus elől Oroszországba. Itt Hei
találkozik egy fiatal lánnyal, Suou
Pavlichenko-val, akinek a családja belekeveredett ebbe a
titkos
háborúba a "Contractor"-ok és változatos katonai szervezetek között. Suou-nak van egy
ikerbátyja, Shion,
aki két évvel ezelőtt Contractor lett. A fiú elvesztette érdeklődését a
családja iránt, egyedül talán a kishúga miatt őrzött meg magában valami
emberit. Ám egy nap katonák támadják meg kutató édesapjuk
otthonát/laborát, akit meg is ölnek, a gyerekeknek pedig menekülniük
kell. Suou
és Shion
elszakadnak egymástól, és csak
ezzel kezdődnek igazán Suou
kalandjai.
Sci-fi, természetfeletti, poszapokaliptikus világkép, a már
megszokott módon. A hangulat sötét, a zenék kimagaslóak, bár még az
openinghez nem volt szerencsém, de a háttérzenék állatiak. Az ending is
fülbemászó, az első évadból már jól ismert Abingdon School Boys
adja elő. Akik
látték az első évadot, azoknak kötelező a folytatás ;)!
Ui.: az ANN oldalán eddig 12 epizód cím van feltüntetve hozzá, remélem
azért etttől hosszabb lesz.
Linkek: ANN.
Moetan
(TV-sorozat; 2007; 12
epizód) -
nem
2009-es anime, de attól még jó :D
Hát
ez a legédesebb magical-girl
komédia (paródia?), amit eddig láttam! Képzeljünk el egy
olyan
felső középiskolás lányt, Ink
Nijiharát, aki kinézetre elemisnek tűnik, tehát
tipikus moe karakter
(és ráadásul nem is ő
lesz az egyetlen). Nagy álma, hogy a fiúval, Nao-kunnal, akibe
szerelmes, együtt
menjen egyetemre. Persze
a srác mit sem tud minderről a szép ábrándról, a playstation-ön kívül
nem nagyon érdekli a tanulás. Ekkor főhősnőnk szerencséjére, egy
beszélő plüss-kacsa, Ah-kun,
pottyan elébe az égből, aki közli vele, hogy küldetése van és az
embereken kell segítenie, ezért varázs erőt ad a lánynak, sőt, egy
"magic-mobilephone" segítségével igazi harcossá változhat! Nohát,
hősnőnknek se kell több! Első küldetése az lesz, hogy a kiszemelt fiút
korrepetálja angolból, bár ez éppen nem úgy sül el, ahogy tervezte. A
fiú szobájának felfedezésekor előbukkanó pornó újságok kicsit zavarba
ejtik, főleg hogy a plüss-kacsája nyálcsorgatva lapozgatja őket. ^^
Egyébként maga a kacsa, Ah-kun
és rettentően komikus figura. A varázsló világban egy igazi bishounen
(szép fiú), de így, ebben a formában valahogy nem lehet komolyan venni.
XD Mellesleg a végletekig perverz, és a kis, formás arányokat szereti
(ebből a szempontból ellentéte Kon-channak
a Bleachből
XD). Szóval poén
az egész ezerrel, a főhősnő meg rettentően édes.
Az animét az ACTAS.
Inc és
az Actus
készíti, a rendező Keiichiro
Kawaguchi, az karakter
dizájner Koukahu Nishio.
Link: ANN.
Shin Koihime
Musou
(TV-sorozat; 2009; 12 ep?)
Na
és a végére jöjjön egy szösszenet, amit szívem szerint meg sem
említenék, de ha már egyszer rászántam magam, hogy az első részére
elpazaroljak 20-on x percet...
Itt is folytatásról van szó, Koihime
Musou
első évada tavaly ment le 12 résszel. Csupa ecchi, fanservice, paródia,
fantasy, akció?, és töménytelen yuri (lány-lány szerelem) jellemzi. Az
a tipikus fiúknak (tisztelet a kivételnek) szánt cucc, disznó
poénokkal, gagyi történettel (legalábbis szerintem). Az animáció
gyászos, a zenék...hát a falat kapartam tőlük, sőt volt egy pont ahol
már a szinkron is kiborított. XD A történelmi jelleget abban fedeztem
fel, hogy kicsi kínai stílúsú beütés érződik rajta pl.: öltözködés,
néhány karakter kinézete, és még a tűrhető zenék dallamai miatt...
A sorozat egy csapat, harcos lányról szól, akik banditák
megfenyítésével, és az ártatlan áldozatok megmentésével töltik az
idejüket, néha pedig összetűznek egy másik harcos klánnal, ha kell.
Ökörködnek, bizalmaskodnak, egyéb mindent csinálnak egymással XD... Ha
valakit még ezek után is érdekel, az ANN-en utána tud olvasni... Akik
szeretik az
ilyesmit, vagy látták az első évadot, azoknak biztos bejön.
2009-es őszi anime maraton IV.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 08. 23:15 |
Kimi no Todoke
(TV-sorozat;
2009; 12 epizód)
Végre egy jó adag shoujo
is érkezett a Kobato-val
karöltve! A Kimi no
Todoket,
az első rész után kiderült, hogy már olvastam az eredeti mangát
régebben. Nagyon aranyos, kis iskolai, romantikus-dráma, ízig-vérig
shoujo sorozat. Ráadásul a Production
IG
(Gits Sac; Real Drive) munkálkodik rajta, úgyhogy az animáció nagyon
szép, persze kellően megmarad a műfaji kategóriákon belül.
Történet:
Kuronuma Sawako
egy
visszafogott, félénk lány, tele komplexussal. Elsősorban a külseje
miatt, ami a megtévesztésig olyan, mint Sadako a Kör című horror
filmből. Szegényt,
még osztálytársai is Sadakonak
hívják. Nem véletlen hát, hogy magányosa tölti minden napjait, és
ügyetlenül próbálkozik nyitni osztálytársai felé. Egy nap, azonban
gyökeresen megváltozik az élete! Az osztály példaképe, és minta ifja,
akit mellesleg Sawako
a
végletekig csodál, Kazehaya
Shouta
- nem elég, hogy a reggelenkéti üdvözléssel köszönti, de bíztató
szavainak köszönhetően, Sawako
végre kezd megnyílni. A fiú, valami oknál fogva mindig a lány
segítségére siet, sőt, egy nyári bátorság próbán együtt virrasztanak a
csillagos ég alatt. Hogy Sawako gyengéd érzelmei viszonzásra
találnak-e, az kiderül az anime sorozatból (persze, aki olvasta az
eredeti mangát, annak nem lesz meglepetés, csak ha régen volt már a
kezében, mint nekem XD).
Alkotók:
A mangát Karuho Shiina
(egyéb
műve: Crazy for you) írta és rajzolta. A
képregény
sorozat 2006-ban
indult, és
még mindig tart, eddig 8
kötete
jelent meg. Az animét Hiro
Kaburaki
rendezi, a karakter dizájngot pedig (ami mellesleg tökéletesen
követi az eredeti manga stílusát), Yuka Shibata
készíti. A zene nagyon kellemes, igazán hangulatteremtő. Azt hiszem
idén sem fogok unatkozni, mivel ezt biztos végig követem minden héten.
^^ Linkek:
ANN; Wikipédia
Sasameki Koto
(TV-sorozat;
2009; 12 epizód)
Erre
csak annyit mondok kezdetnek, hogy hmmm. Sosem kerültem
közelebbi
ismeretségbe a shoujo azon ágával, amiben lány-lány illetve fiú-fiú
szerelem jelenik meg. Az utóbbival (legyen akár boy's love, vagy
shounen ai), még mindig nem barátkoztam meg, de az előző seasonban ment
az Aoi
Hana,
szintén shoujo ai
(lány-lány szerelmet) feldolgozó anime, és ugyan csak az első két
részét láttam, de egész pozitívan csalódtam benne. Bár nekem ez az
újabb sorozat, a Sasameki
Koto
sokkal jobban tetszik, mivel teljesen drámai hangvételű, és a
viszonzatlan szerelem közül forog.
Adott két lány, akik gyerekkoruk óta a legjobb barátnők. Az
egyikük,
Ushio Kazama,
aki bevallottan csak a lányokat szereti, de csak és kizárolag a cuki
(szép) lányokat. Eddig élete során mindig elérhetetlen szépségek után
sóvárgott, és dédelgetett hamis ábrándokat, amiknek mindig keserves
csalódás lett a vége. Pontosan ugyanebbe a hibába esik a sorozat első
epizódjában, amikor is az egyik senpai-ba zúg bele. Ehhez a
lobbanékony, és folyton szerelmes természetű lányhoz, olyan barátnő
kell, aki tudja kezelni érzelem kitöréseit, és megörtően vigaszt nyújt
ha kell. Igen, Sumika
Murasame
pontosan ilyen. Avagy mégsem? A lány viszonzatlan érzelmei miatt
őrlődik, hiszen Kazame éppen csak őt nem tartja szerelemre érdemesnek.
Kicsit szomorkás hangulatú, de szép történetnek indul. Azért persze nem az a "túlsúlyos" shoujo ai, mivel a lányok egy koedukált iskolába járnak, így a fiú-lány kapcsolatok is felszínre kerülnek majd. Nem rossz, lehet hogy néha-néha belenézegetek, bár az animáció annyira nem a legjobb (AIC stúdió gyártja pedig). Linkek: ANN.
2009-es őszi anime maraton III.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 07. 23:58 |
Újabb adag új anime Japánból: Sora
no Otoshimono;
Kobato; 11eyes
~ Tsumi to Batsu
to Aganai no Shoujo; Nogizaka
Haruka no
Himitsu 2; Tentai Senshi
Sunred 2.
Ui: Amikről
biztos
nem fogok írni: Asura Cryin' 2 (ok: az első édav
első része se
tetszett, úgyhogy felesleges vele próbálkozni, ez is hárem-fantasy
anime), Queen's Blade: Gyokuza no Tsugumono
(ok: nekem
kicsit túl sok az ecchi, és hiányos öltözet, az első évaddal sem
próbálkoztam, pedig szép lányok harcolnak egymással benne), Innuyasha Final Act (egy-két Innuyasha részt
láttam életemben,
és az is elég volt /meghagyom a rajongóknak/, Shugo Chara Party! (ok:
szánom-bánom, de az első
évaddal sem végeztem még, ami 50 valahány részes volt, pedig aranyos
magical-girl/shoujo alkotás, majd ha rám tőr a Sailor Moon
nosztalgia, előveszem
újból).
Sora
no
Otoshimono (TV-sorozat; 2009; 12 epizód)
Újabb
tipikus komédia-ecchi-school
life
hármassal ellátott anime. A grafika közepes, a sztori nem valami nagy
szám, bár erőteljesen perverz jelenetekkel teli, ami néha még vicces is
lehet.
A történet röviden: Tomoki
Sakurai
egy gyerekes kinézetű srác korához képest. Egyik nap az égből furcsa
kőzápor indul meg, és ezután egy angyal szárnyakkal bíró lányt talál
egy gödör alján. A hatalmas keblekkel megáldott, és testileg teljesen
kifejlett leányzó neve Ikaros,
és a mennyből jött. Tomokit
választja gazdájának, és egy lánccal hozzá is kötődik a fiú kezéhez. Ikaros egy olyan
angyal-droid
keveréke, aki egy ember, jelen esetben a gazdája, minden kívánságát
valóra tudja váltani, legyen az akár világuralomra törés, vagy meztelen
lányok kukkolása. Így kezdődnek meggondolatlan kívánságokkal és
ecchi-hárem jelenetek sokaságával teli kalandjaik.
Az animét az AIC A.S.T.A
stúdió készíti, rendező:
Hisashi Saito.
Az eredeti mangát Suu
Minazuki rajzolta, mely 2007-ben
debütált, és eddig 6 kötete jelent meg. Az én érdeklődésem nem keltette
fel ez az anime, ha már angyal-menny-kívánság teljesítéses történetet
akarok, ott az Oh! My
Goddness,
ez grafikailag is a toppon van, és történetileg is korrekt, kellemes,
igaz, kicsit régebbi sorozat.
Linkek: ANN, Wikipédia,
Manga Fox, Baka-Updates
Manga.
Kobato
(TV-sorozat; 2009; 24 epizód)
Ez
is egyike azoknak az animéknek, amiket nagyon-nagyon vártam már! Hiszen
a híres-neves kedvencemnek, a Clampnek
újabb alkotása a Kobato
(ők
készítették pl.: a Chobits-ot,
X-et,
Card Captor Sakurát, Clovert, az XXX Holic-ot, a Tsubasa Chronicle-t).
Jellegzetesen aranyos, shoujo
műfajú alkotás a Kobato,
így
romantika, humor, egy kis akció, és fantasy keveredik benne. A grafika
gyönyörű, jellegzetes Clamp
stílusú. A zene is nagyon fülbemászó, rendkívül szép dallamok
csendülnek fel benne. Az anime sorozat 24
részes lesz, bár az alapjául szolgáló manga változata még
nem ért véget.
Egyébként a képregény 2005-ben
indult, és három kötete jelent meg. Az animét a szintén kedvenc Madhouse stúdió
készíti, úgyhogy már
ez is garancia az igényes animációra.
Történet:
Kobato egy
ártatlanul naív
leány, aki azért érkezik a Földre, hogy küldetését teljesítse. Ahhoz,
hogy egy kívánsága valóra váljon, segítenie kell azokon az embereken,
akiket valamilyen múltbéli sérelem, tragédia, vagy bármilyen probléma
nyomaszt. Ezeket a kellemetlen, negatív érzelmeket kell összegyűjtenie
egy kis üvegcsébe, és ha elegendő emberen segített, akkor teljesülhet
élete legnagyobb kívánsága, ám egy szabályt nem szabad megszegnie: nem
szerethet bele egyetlen olyan emberbe sem, akinek meggyógyította a
szívét.
Kobato
mindent meghatározó
álmáról, csak annyit tudunk, hogy van egy hely ahova rettentően el
szeretne menni. A küldetés során akad egy segítőtársa is, loryogi személyében,
aki egy
beszélő, szadista plüss kutya. A hirtelen haragú, vehemens állat figura
nem kíméli Kobatót,
főleg
mikor eszement butaságot csinál, vagy éppen ügyetlenkedik. A kezdeti
botladozások után, a lány egy óvodában kap állást, ahol egy hűvös,
mindig komor fiúval kell együtt dolgoznia, ő Kiyozaku Fujimoto. A
fiú állandóan
ugratja, és egre céroztatja, Kobato
mégis különös kötődést kezd el érezni iránta...
Összegezve:
ezt tuti nézni
fogom, mindig is szerettem az ilyen könnyed, bájos animéket, kicsit
hasonlít a tavalyi Earl
and Fairy-re, vagy a Good
Witch of the West-re, sőt, még a Full
Moon Sagashite (Searching for a Full Moon) című
régi
gyöngyszemeket is eszembe jutatta, úgyhogy már a nosztalgia kedvéért is
rácsapok. ^^
Linkek: ANN; Wikipédia;
Manga
Fox;
AnimeAddicts (manga ismertető)
11eyes ~ Tsumi
to Batsu to Aganai no Shoujo (TV-sorozat; 2009; 12 epizód)
Nos,
ennek az animének csak az előzetesét láttam eddig. A sorozat október
6-án indult, de nagyon meglepődtem az előzetes során.
Persze
utána
olvastam, hogy ez is egy fantasy,
romantikus, akció lesz - hárem
elemekkel (komolyan, csak nekem szúr szemet, hogy a férfi közönségnek
mindig nagyon kedvezni akarnak az anime gyártok, és rengeteg ilyet
indítanak...?) Na de, mielőtt még elvetnénk a sablonosnak tűnő
sorozatot, álljunk meg egy percre:
Az anime eredetileg egy visual
novel
adaptációja. És ez teljesen átjött
az opening során, ami nem az anime változaté, hanem az eredeti visual
novelé. Szóval nem "mozgó" karakterek beszéltek. Emellett állati
effektekkel mozgatták őket az openingben. Ami míg fejet felkapó volt,
az a zene! Hát ez mindent visz! Ilyen pörgős, kicsit rockos, kicsit
elvont számot már rég hallottam. És az animáció... Gyönyörű... Jó
persze
ebből még nem biztos, hogy a sorozat is ilyen szép animációjú lesz, de
felettébb ígéretesnek tűnik. Ami még plusz pont: hogy nagyon is sötét,
komoly hangulatú az egész, kicsit bizarr, ezzel hasonlít a tavalyi Chaos
Head-re
egy cseppet, sőt, még a hangulatát tekintve az Ef~Tale
of Memories-t is eszembe jutatta. Ezért nem bírom ki, hogy a YouTube-os
linkjét be ne tegyem be ide:
|
Szóval,
a történet az ANN
alapján
tömören: Satsuki Kakeru
elvesztette a kishúgát (öngyilkos lett). Ezztől kezdve teljesen
eltemeti magát, és céltalan életet él. Egy nap, átkerül egy titokzatos
világba barátjával, Minase
Yuka-channel
együtt, melynek a neve "Red
Night". |
11eyes ~
Tsumi to Batsu to Aganai no Shoujo ~ opening theme: Ayane - "Lunatic Tears" |
|
Az animét a Dogakobo stúdió készíti, a rendező Masami Shimoda, a karakter dizájn Shoji Hara munkája. A sorozat alapjául szolgáló visual novelt a Lass készítette 2008-ban, a fenti videó, az eredeti visual novel openingje volt. Izgalmas tűnik vizuálisan, és a zenei aláfestéseket is tekintve. Remélem hamar subbolják az első részt, bár még rawot se találtam belőle (eddig). |
|
Nogizaka
Haruka no Himitsu: Purezza (TV-sorozat; 2009; 12 epizód)
Hát íme még egy romantikus-komédia,
még az emészthetőbb fajtából. Aranyos, bár második
évadról van szó, az elsőt ugyan nem láttam, de az ilyen típusú animét
bármikor elkezdheti nézni az ember, mert nincs olyan nagy összetett
története. A sorozatota Diomedea,
Albion és Wish
stúdiók készítik (hmm kicsit ismerelenek, vagy csak nekem?). Az
animáció közepes, a zene is, ha valaki unalmas óráit akarja agyon ütni,
akkor a történetet is lehet élvezni, bár tele van klisével. Semmi újat
nem ad, úgyhogy az első résznél tovább, nem hinném hogy fogom nézni.
Történet:
A sorozat Nogizaka Haruka
és Yuuto Ayase
félénk románcán alapul.
Haruka gazdag, csinos, az iskola bálványa, tökéletes szinte, míg Yuuto-kun teljesen
átlagos,
jellegtelen hétköznapi srác. Egy nap azonbanfelfedezi a fiú Haruka
nagy titkát: a tökéletes hercegnő őrült anime-manga fan (otaku), csak
mindenki elől titkolja, mivel korábban emiatt kiközösítették.Persze Yuuto
megértő, meg ő lesz az első igaz barátja. Úgyhogy lassan
összemelegednek, de kapcsolatukat váratlan komplikéciók nehezítik meg: Haruka 4 szobalánya,
akik mindig jót
akarnak a párnak, de végül ez mindig balul sül el, Yuutóba szerelmes
emellett egy másik
lány is (szerencsére csak 1 szerelmi háromszöget kell "elviselni").
Összegezve:
említésre
érdemes, jó ha tudja fejben az ember, hogy van egy nézhető sorozat is,
ha éppen valami könnyűt és egyszerűt akar látni. Link: ANN.
Tentai Senshi
Sunred 2 (TV-sorozat; 2009;13 epizód)
Hát
ez halál... Képzeljünk el egy csapat szuperhőst, mint egy átlagos
amerikai rajzfilmben. Na most, adott egy elvetemült, nyúlszívű vezető,
egy plüss állat titkos haderő, és a fáraótól kezdve meghatározatlan
kinézetű segítőtársak, ja, a főhőst ki ne felejtsük, egy állandóan
piros maszkot viselő, folyton mérgelődő tag. Nos, 13 percben nézhetjük
végig az ökörködésüket XD. A poénok már annyira betegesek, hogy
szerintem két fajta nézői magatartást hoz elő:
1. Hú, de király, ez állati vicces! És fetrengek a röhögéstől,
mert
betegesen poénkodnak mindvégig.
2. Mi ez a hülyeség? Ilyen gagyit még gyereknek se mutatnék!
Ház, igen. Az animáció kb 20 évevvel ezelőtti szintet mutat,
ezt is
az AIC A.S.T.A.
gyártja.
Teljes mértékig komédia, bár én egy kis paródiát is bele tudnék
magyarázni XD. Kicsit hasonlít a Detroit
Metal City-re,
mely hasonlóan elvetemült volt. Erős idegzetűeknek, és beteges poén
kedvelőknek ajánlom XD. Ja, és ez is egy második évad, az első évada 1
éve ment le 26 résszel, gondolom csak népszerű lehetett, ha csináltak
neki folytatást.
Link: ANN.
2009-es őszi anime maraton II.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 05. 19:10 |
Újabb, az őszi, pontosabban októberi seasonban debütáló animéről kerül fel rövid előzetes. Ebben az adagban hat friss produkció 1. epizódja, és háttérinformációi alapján, szó lesz a: Tegami Bachi (Letter Bee); The Sacred Blacksmith; Nyan Koi!; Seitokai no Ichizon; Miracle Train; Natsu no Arashi! 2 Akinai-chuu.
Tegami
Bachi (Letter Bee; TV-sorozat; 2009; 13 rész)
A Studio
Pierrot
gondozásában készült manga adaptációval kezdem a sort. A
történetet eredetileg Hiroyuki
Asada
rajzolta és írta. Műfaját tekintve megint csak a fantasy és dráma
keveredik benne, egy csipetnyi akcióval, és humorral.
Történet: Egy kietlen,
sziklás vidéken
járunk. Lag Seeing,
egy 7 éves
kisfiú, aki nem rég veszítette el az édesanyját. Egy titokzatos
"szervezet" arra kényszerítette a nőt, hogy hagyja el egyetlen kisfiát.
Később a fiút "postára" adják, és egy távoli vidékre küldik el. A
postai szállítás azonban cseppet sem veszélyeten, mivel óriási bogarak
lesnek mindenhol áldozataikra. Ezért, a postai/futár feladatok
ellátására létrehoztak egy Letter
Bee
nevű szervezetet. Itt dolgozik a 18 éves fiú, Gauche Suede is,
akinek Lag Seeing-et
kell eljuttatnia a
megadott címre. Ám a szívére nagy hatást gyakorol az elhagyott gyermek
szomorú története, és megpróbál segíteni a fiúnak. Mindeközben meg
tudjuk, hogy Gauche
azért
vállalta ezt a foglalkozást, mert járni képtelen kishugán szeretne
segíteni, és hát ez a legjobban fizetett állás, mivel eléggé
életveszélyes.
Kivitelezés: az animáció
szép,
kidolgozott, a zenék nagyon kellemesek mind az op-ban és az ed-ben is.
Érdekesség, hogy a rendező, Akira Iwanaga, aki
pl.: a Bleach
egyes epizódjait rendezte,
valamint végzett munkálatokat pl.: az I"s
Pure-ban, Pandora Hearts-ben,
a Gunslinger Girl-ben.
A karakter
dizájngot Minako
Shiba készítette,
korábbi munkái:
D.Gray-man, Darker
than black, Fullmetal Alchemist, Ghost
in the Shell SAC,
Noir, Kuroshitsuji,
stb.
A sorozat folyamán e két fiatal közös útját, kalandjait, személyes
drámáját követhetjük nyomon, valamint a
Letter Bee-k munkájának hátrányaival ismerkedhetünk meg.
Linkek:
ANN.
The
Sacred Blacksmith (TV-sorozat; 2009; 12 rész?)
A Manglobe
animációs stúdió jóvoltából egy újabb fantasy témájú mű látott
napvilágot. A sorozat eredetileg light novelként futott, majd ebből
manga adaptáció is készült. Az anime változatban eddig 12 epizódról van
információ, lehet hogy csak ennyi lesz a terjedelme, de ez majd még
kiderül.
Történet:
A sorozat hangulatvilága kicsit a Claymore-t
és a Berserket
idézi, hiszen
itt is egy alternatív középkori világban járunk. Egy szabad kereskedő
város egyik védő lovagját, a csinos és bátor, Cecily Campbell-t
ismerhetjük meg. A
lány 1 hónapja kapta meg tisztségét, mint a város rendfentartó erőinek
oszlopos tagja. Éppen először kerül egy komolyabb csetepatéba, mikor
nagy becsben tartott, generációkon át öröklődő kardja eltörik. Az
utolsó pillanatban egy fiú tűnik fel a semmiből, aki egyetlen
suhintással menti meg a lányt. A fiú neve Luke Ainsworth, és
egy Liza
nevű kard javító/kovácsoló
műhelyet vezet. Az incidens után Cecily
fel is keresi Luke-ot,
hogy
készítsen neki is egy kardot. Ám a fiú ellenáll kérésének, és csöppet
pökhendi módon visszautasítja. Ám városukat szörnyek és démonok
támadják meg, és ezt már Luke
sem nézheti tétlenül. A démon alkura vonatkozó tiltást valaki
megszegte, és félelmetes természetfeletti lények tőrnek az emberek
életére.
Kivitelezés:
A rendező Masamitsu
Hidaka
(korábbi rendezései - Pokémon, Linebarrels
of Iron); karakter dizájn Jun
Nakai
alkotása (pl.: Argento Soma,
Haibane Renmei, Samurai Champloo). A történet megalkotója Isao Miura.
Az opening és ending a hangulathoz passzol, és nagyon kellemes hangzású
itt is. Mivel az Anime
Addicts
magyar feliratot is gyárt hozzá, ezért
akik érdeklődnek iránta, bátran beszerzhetik az oldalukon. A grafika
szép, a történet érdekesnek tűnik.
Linkek:
ANN; Wikipédia; Anime Addicts
Nyan Koi! (TV-sorozat;
2009; 12 rész)
Hát ez egy nagyon édes anime!
Adott egy fiú, Junpei
Kousaka, aki allergiás a
macskákra, és ennek ellenére nem elég, hogy a családja macska bolond,
hanem ráadásul véletlen egy macska isten is megátkozza! XD Az átok
miatt érti a macskák nyelvét, és ha 100 cica életét nem teszi jobbá,
akkor ő maga is macskává változik. XD Hehe, én is macska bolond vagyok,
és kifejezetten tetszik ez az anime. Vígjáték dúl benne minden
mennyiségben, ráadásul Junpei
szerelme is macska őrült. A képbe majd még belemászik egy dögös maca,
egy ikerpár, meg egy sportos kinézetű lányka. Úgyhogy a tipikus
humorzsák sorozatot köszönthetünk a nemében sok-sok félreérthető
helyzettel. ^^
Az anime egy 2008-ban indult manga sorozat adaptációja,
melynek
eddig 3 kötete jelent meg. Az eredeti történetet Sato Fujiwara
készítette. Az animét Keiichiro Kawaguchi rendezi, a karakter dizájngot
pedig Kazuaki Morita készíti. Az animécióért az AIC és a Green stúdió a
felelős. Nagyon kellemes, és könnyed sorozatnak ígérkezik, aki nevetni
vágyik, annak érdemes lesz néznie! ;)
Érdekesség, hogy Junpei-ék
házimacskájának, Nyamsas-nak
Atsuko Tanaka
a szinkronhangja, aki
a Ghost
in the Shell-ben Kusagani
Motoko-nak
is ;), az ő
jellegzetes hajngszínét bárhol felismerném XD, avagy most sikerült :D.
Linkek:
ANN; Wikipédia;
Baka-Updates Manga
Seitokai
no Ichizon (TV-sorozat; 2009; 12 epizód?)
A Studio Deen
új anime sorozata a Seitokai
no
Ichizon, először mint light novel, majd mint manga jelent
meg. A
történet eredeti koncepcióját Sekina
Aoi dolgozta ki, a rendező Takuya
Sato, az eredeti karakter dizájngot Kiea Inugami készítette,
míg az
anime változatban Kumi
Horii
felelt érte. A műfaj megint csak hárem, egy extra adag anime, otaku
paródiával. Nekem mondjuk annyira nem nyerte el a tetszésem. Ilyen
témában már született egy pár hasonló mű, így túl sok újat nem tud
felhozni. Persze, akik kedvelik a műfaj sajátosságait, azoknak biztos
tetszeni fog. Mivel tipikus ökörködés megy benne, tipikus szereplőkkel.
Ken Sugisaki
egyedüli fiúként
tagja az iskolai tanácsnak, rajta kívül 4 szépséges leányzó található
még ott. Sugisaki
egy ero-game
mániás, hárem fanatikus,
aki minden áron meg akarja hódítani a lányokat, ezért cserébe persze jó
nagy pofonokat kap. A lányok:
Kurimu
Sakurano a tanács elnöke, tipikus moe karakter (gyerekes
testarányok), Chizuru
Akaba -
a hűvös, dögös, megkörnyékezhetetlen jégkirálynő, Minatsu és Mafuyu Shiina
testvérek. Az egyikük a szokványos ütlegelős lányka, a másik édes kis
kawai, ártatlan, nagy szemű, kicsit butácska lányka. Mint várható,
mindegyiküknek van valamilyen stikje, ami elsősorban animékhez
kapcsolódik. XD Poénok: az első részben pl.: a Higurashit no koro ni
és az Uminekot
parodízálták
ezerrel.
Miracle
Train (TV-sorozat; 2009; 12 epizód)
Először megijedtem, hogy yayoi,
vagy boy's love
anime lesz
belőle, de az első rész után pozitívan csalódtam benne. Jó, ok, a yayoi nem épp a
kedvencem, sőt,
meghagyom inkább azoknak akik imádják, én távol tartom magam tőle. ^^
Na de, a Miracle Train,
egy jó
kis romantikus shoujo-nak
ígérkezik, egy kis drámával, vígjátékkal. A karakter dizájn nagyon
szép, mivel fiú hárem van benne, így minden tipikus karakter
fellelhető: a belevaló macsó, a mindentudó hűvös lexikon, a játékos
kisfiú, stb. A történet alapja, hogy Tokyo föld alatti vasútjain
száguldozik egy varázslatos vonat, mely csak bajba jutott hölgyek előtt
jelenik meg. Amikor egy problémákkal küzdő leány, nő belép a vonat
fülkéjébe, 5 jóképű fiatalember fogadja. A fiúk, az állomások
fizikailag kivetített képei, így van pl.: Shinjuku, vagy Roppongi
nevű srác is, és az adott állomásra jellemző hangulat lengi körül őket.
A fiúk mindent megtesznek, hogy a hölgynek megoldják a problémáit,
melynek eredményeként boldogan távozik az utazás végeztével.
Aranyos, könnyed, tipikus shoujo sorozat, ilyen is kell néha a
sok
komoly/komolytalan mű közé (főleg hogy 3 évig csak az ilyen műfajú
animéken/mangákon éltem régen XD).
A rendező: Kenichi Kasai (pl.: Nodame Cantaible; Honey and
Clover; His
and Her Circumstances), karakter
dizájner:
Aki Tsunaki
(pl.: Rorouni Kenshin,
Pokemin 3 the movie).
Az anime a Yumeta Company
animációs stúdióban készül. Link:
ANN.
Natsu
no Arashi! (2) Akinai-chuu (TV-sorozat; 2009)
És igen! Na ezt nagyon
vártam! A Natsu no
Arashi
volt az egyik legkellemesebb anime élményem. Ha jól emlékszem az első
évad (2009) tavasszal indult, és most jön a folytatás, a második évad!
Még több poén, a megszokott gyönyörű animáció, és nagyon fülbemászó
dallamok.A op a megszokott dögös hangvételű, és nagyon jó zene van
mellé.
Hajime-kun
és Arashi-szan kalandjai
tovább folytatódnak.
Kis csapatunk a strandra megy kirúgni a hámból. Természetesen mindez Sayaka műve ^^ (úgy
akar pasit
fogni, hogy fiatal alkalmazottait veti be csalinak :D - csak arra nem
gondolt, hogy Kaja,
Yayoi, Kanako,
olyan feltűnőek lesznek fürdőruhában, hogy egyetlen egy férfi se vet rá
szemet. XD Más részt, ott a dilemma Jun-channál,
hogy titkos női kilétét nem sokáig tudja elrejteni a többiek elől,
legalábbis Arashi
rájön. Hogy Hajime-kun-nak mikor esik le a tantusz...? Ehhez még hosszú
út kell, de nem is baj, legalább tovább élvezhetjük a piszkálódásait XD
(Hajime:
"Nahát Jun,
egy igazi férfi fürdésre
termett! Miért van rajtad póló?
Hagy tapogassam meg a mellkasod! Jesszus? Mi ez a két dudor? Látod,
látod, gyúrni kéne kicsit többet, és olyan szép kidolgozott, izmos
tested lenne, mint nekem XD" - ez fájt!) :)
Linkek: ANN (2. évad)
2009-es őszi anime maraton I.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 10. 03. 14:04 |
Itt az ősz, pontosdabban
október, és az
új anime season is kezdetét vette Japánban. Sok-sok újdonság, friss,
illetve
folytatásos sorozat is érkezik. Az elmúlt 3 napban a következő
újdonságok kerültek nálam terítékre: Kämpfer,
White Album, Tatakau
Shisho (The Book of Bantora), To
Aru Kagaku no Railgun.
Kämpfer (TV-sorozat;12 epizód; 2009)
Nos
igen... a Princess Lover!
után kicsit elkedvetlenedtem a hárem animéktől, most mégis azon kapom
magam, hogy egy újabbal szemezgetek XD (lehet hogy már nagyon függő
vagyok?). A Kämpfer első része
után, inkább a
sorozat pozitívumai
vonták el
a figyelmem, de hogy ez érthető legyen, először nézzük az alap
sztorit:
Senou Natsuru egy
átlagosnak tűnő középiskolás fiú, ám egy nap arra ébred hogy lánnyá
változott! Mint kiderül, titokzatos módon kiválasztották egy Kämpfer
nevű játék tagjának. Igen ám, de ebben a játékban csak lányok
játszhatnak, a játék lényege pedig, hogy a játékosoknak meg kell
küzdeniük egymással. Így főhősünk, akárhányszor arra kényszerül, hogy
ellenfeleivel szembeszálljon, a kezén lévő karkötő segítségével alakul
ál. A játékban csapatok harcolnak egymással, így először is bajtársait
kell megtalálnia, akik nem is fognak sokáig késlekedni.
1. A
grafika egész szép, és a női karakterek is arányosak.
2. Az átváltozások, és a lányok egyenruhái olyan Sailor Moon-os kis
utóízt hagytak maguk után, hogy már ezért muszáj lesz végig néznem.
3. Igaz nem újdonság, hogy egy fiú anime karakter női testbe bújik, de
még így is van pár jópofa poén benne pl.: hogyan fedezzük fel a női
illemhely rejtelmeit.
4. Jó kis pörgős akció jelenetek is vannak benne, legalábbis az első
epizódban voltak.
Alkotók:
a Nomad és
a JC Staff
közös produkciója, ami
érdekesség, hogy a főszereplő fiúnak Marina
Inoue a szinkronja ill az endingben is énekel (szereplet
korábban pl.: a Kite
Liberatorban,
Gurren Lagann-ban, Baccano-ban, Skip Beat-ben, Sayonara Zetsubo
Sensei-ben, Library Wars-ban). A másik seiyuu híresség
pedig Mizuki Nana,
ő Kanden Yamanekónak
kölcsönzi a
hangját.
Összegezve:
romantikus, könnyed, akcióval teli vígjátéknak indul, mely 12 részesnek
ígérkezik. Hogy az első epizód kicsit érdeklődést felkeltő kezdése
után, vajon a folytatás megint kiábrándító lesz-e? Majd elválik. További infók: ANN
White Album (TV-sorozat; 24 rész; 2009)
A White Album ott
folytatódik, ahol 2009
tavaszán abba maradt. A korábbi sorozat
folytatása,
melyben egy korábbi blog bejegyzésben már írtam egy összefoglalót. Így
csak megemlíteném a fejleményeket:
A grafika ugyanolyan szép, a zene kellemes és drámai. A romantikus-dráma és a show-biznisz világának buktatói még inkább kibontásra kerülnek. A két főhősnő, Yuki és Rina között is kiéleződik a helyzet. Touya pedig nem bírja tovább szerelme, Yuki nélkül, így a lányt "helyettesítő" Yayoi karjaiba menekül. Mindezt egy érzelmi sokk váltja ki, mivel Touya édesapja infarktust kapott és korházba került. Közben folytatódik a kavarás: Yayoi hazudik Yukinak, Rin bátyja, Ogata pedig mindent megtesz, hogy Yuki és Touya szétmenjenek. Rina pedig kétségbeesik, mivel a bátyja már egyáltalán nem törődik az ő karierjével.
Mindeközben betekinthetünk a rivális lány banda érzelmi viharaiba is. Szóval, akik a sorozat első felét megszerették, és kíváncsiak, hogy Touya és Yuki szerelme hogyan fogja túl élni a konfliktusokat, cselszövéseket, és elsősorban a hírnév és sztárság világát, azoknak érdemes követniük a befejző 12 részt is.
Tatakau Shisho (The Book of Bantorra; TV-sorozat; 2009)
És
ez lesz az az anime, amit 100%-ig biztos, hogy végig nézek! A grafika
lenyűgöző, a történet pedig összetett. A kicsit a fantasy és a régmúlt
világát idéző sorozat első látásra olyan, mint ha csak a Gonzo, vagy a Production IG egyik
alkotása lenne.
De nem, ezt az animét a David
Production
készíti, korábbi munkáik: Ristorante
Paradiso, Code Geass R2, Dogs: Bullets & Carnage.
A zene is
igényes, mivel az op-ban az Ali
Project dalol (pl.: Requiem
for the Phantom, Rozen Maiden, Noir), az
ending pedig egy szép,
lágy dallam, Annabel
előadásában.
Alaptörténet:
egy alternatív világban járunk, ahol véres háború folyik
természetfeletti erővel bíró emberek: a Shindeki Templom, és
az Armed Librarians
(Bantorra könyvtár) között. Míg az egyik oldal az embereket, mint élő
bombákat használja fel, addig a másik, minden áron az emberiség
megmentésén fáradozik. A "jó" oldalon harcol, Hamyuts Mesete
és csapata. Ők védik a bantorrai könyvtárat, mivel ebben a világban ha
az emberek meghalnak, akkor (kő) könyvvé válnak, melyben egész életük
olvasható. Mindkét oldal egy titokzatos erő után nyomoz, ami majd hogy
nem tömegpusztítást vitt végbe 200 évvel ezelőtt. A titok kulcsa pedig
egy furcsa lány, akinek a könyvét akarják mindenáron megszerezni. Ebbe
a helyzetbe pottyan bele egy fiú, Colio
Tonis, akit szintén arra "programoznak" be, hogy mint
bomba,
ölje meg Hamyuts Mesete-t,
a Bantorra
könyvtár parancsnokát, de
egy különös látomás egészen más irányba viszi el éltetét...
Az első rész annyira magával ragadott! A hangulata kicsit Ergo Proxy-s, kicsit
Ghost in the Shell-es
(mármint nem a történet tartalma szempontjából). Van benne egy kis
filozófia, kritika, háború, szerelem, bajtársiasság... és töménytelen,
látványos harc. Akik egy izgalmas, komoly hangvételű, nagyon is
összetett és csavaros cselekményű sorozatra vágynak, azoknak szerintem
kellemes élményt ígér az év hátra lévő részére. Az ANN alapján eddig 13 részesnek
tűnik a sorozat, de
szerintem ez hosszabb lesz (legalábbis remélem).
To Aru Kagaku no Railgun (TV-sorozat; 2009)
Tavaly
októberben debütált a To Aru
Majutsu no Index, és az abban mellékszereplő testvérpár, Mikoto Misaka és Kuroko Shirai
különálló
története érkezett meg most. A sorozatot a J.C Staff
készíti megint csak, a seiyuuk változatlanok, az animáció ismét
látványos, és a zene is már a megszokott pörgős stílusú. Az, hogy a
történet megmarad-e a "lány iskolában játszódó, közösen elpáholjuk a
rossz fiúkat, miközben sokat ökörködünk" stílusban, majd még kiderül,
mivel az előző sorozatnak volt egy komolyabb hangvétele is. De
szerintem, ha könnyed, ha kicsit komoly is lesz, mindenféleképpen
érdemes lesz nézni.
Misaka és
a húga közötti se veledd, se nélküled viszonya mellett, barátaikat is
megismerhetjük, az egyes szintű Uiharát,
és a 0-ás szintű Santen-szant.
(0-ás szint, azt jelenti nincs semmiféle természetfeletti képessége,
Uihara-szannak pedig ugyan van, de nagyon gyenge). Misaka a város
legerősebb
elektron fegyvere, ő 5-ös szintű, a 4-es szintű Kuroko pedig a
teleportálás mestere.
Szóval temészetfeletti képességekben és látványos harcokban nem lesz
hiány ;). Akik szerették a tavalyi kezdő sorozatot, azok idén is
élvezhetik a szereplők kalandjait. További
információk: ANN.
Befejezett animékről rövid összefoglaló I.
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 29. 23:45 |
Phantom ~ Requiem for the phantom (TV-sorozat; 26 epizód; 2009)
A
napokban ért véget nem kevés anime sorozat, mely a tavaszi és a nyári
seasonban indult (hiszen októberben még szélesebb palettával indul a
friss váltás). A kedvenceimről már írtam korábban blog bejegyzéseket,
de persze vannak olyan művek, melyekkel adós vagyok még pl.: Canaan, Bakemonogatari. De
először a listát
a 2009 áprilisban indult két kedvencemmel, és mondhatni az idei év
(számomra) best of-jaival kezdeném:
A történet végül kicsit lassan
bontakozott ki, és sok lelkizős, néhol véres, borongós jelenetnek
lehettünk szemtanúi, de a végkifejlet leírhatatlanul megdöbbentőre
sikeredett. Kb olyan volt az utolsó rész legutolsó képkockája, hogy
éppen fellélegeztem, hogy hű de jó, happy end lett, és utána egy
sejtelmes bamm, és letaglózva ültem a végkifejlet előtt, ami cseppet
sem lett boldog. Az alkotók megdöbbentő fordulatokkal dolgoztak
mindvégig, és a zenei aláfestést pedig meg sem kell említenem, hogy
mennyire jó lett. A második op és ed-ben felcserélődtek a korábbi
felállások, és Kokia "Transparent"-je csendült fel a
záróképsorokban,
amely a megszokott lírikus dallam a művésznőtől, az op-ban pedig az Ali Project szokásos hangzás világa
került
előtérbe. Összegezve: nagyon jó kis bérgyilkos
dráma volt,
alvilági összeesküvés elméletekkel, pár őrülttel. Az utolsó képsorok kb
olyan hatással voltak rám, mint a Kurokami vége. Szóval mesteri alkotás,
és a
műfaj kedvelőinek ajánlom nagyon ;)!
Pandora Hearts (TV-sorozat;
25 epizód; 2009)
A Pandora Hearts
cselekménye szintén nem volt túl pörgős, de a komikus jelenetek, a cuki
karakter dizájn megtette a hatását, Yuki
Kajiura zenéiről nem is beszélve. Persze igazi vége nem
lett a
sorozatnak, mivel még a manga se fejeződött be, szóval erősen folytatás
gyanús a sztori. A kérdés már csak az, hogy mikor jön az újabb sorozat?
Lényegében a fantasy és kosztümös dolgok miatt néztem, na meg az egyedi
történet koncepció is magával ragadott. Itt is volt
önmarcangolás, melankólia, de kis akció is, és imádtam a főszereplők (Alice, Oz, Gil, Break, stb) kis
torzsalkodását,
ökörködését. Sőt, a dvd special-ök is felejthetetlen poén bombák
lettek. Mondjuk lehet, hogy tipikusan kicsit lányos nézőközönséget
meghódító sorozat, de nálam teli találat volt ;). A hangulata és
jellegzetes világa magával ragadó, de a történettől túl nagy
fordulatokat nem kell várni. (Pl.: Az utolsó epizódban volt egy nagy
"leleplezés", amit már sejteni lehetett 20 résszel korábban is...)
Tokyo Magnitude 8.0 (TV-sorozat; 11 epizód; 2009)
Aranyos és
megható történet kerekedett belőle, és természetesen itt sem a gyors
pörgés dominált, ami adódott a földrengés-katasztrófa témából is. Szép
családi, vagyis inkább "gyerek" dráma ez, és a végét szerintem nagyon
ütősen oldották meg. Tulajdonképpen az jött le a sorozatból, hogy nem
is maga a földrengés, mint élmény a legszörnyűbb (persze félelmet
kelt), hanem az ártatlan emberek halála, akik hiába tettek meg mindent,
akár szeretteikért, mégsem tudták a tragédiákat elkerülni.
Ez volt talán dramaturgiailag szerintem a legjobb forgatókönyvű,
rendezésű anime. Először csak halványan érzékeltük a halál lehetőségét,
és csak a háttérben bújt meg, a néző pedig nem is sejtette egészen a
döntő fordulatig, hogy esetleg a főszereplőket is megérinti. És talán
nem is lett volna ez a sorozat ilyen szomorú, ha a halált nem
ábrázolják testközelből, egy fiatal tini (a főszereplő lány, Mirai) szemszögéből. Nagyon jól
dramatizálták
a végét is, főleg, hogy egy család hogy képes túllépni azon, hogy egyik
szerettük odaveszett. Másrészt, életreszóló kapcsolatok is köttetnek,
mivel ha a technika csődöt mond, és erőt vesz mindenkin a káosz, sokkal
összetartóbbak, és együtt működőek lesznek az emberek (jó esetben).
Mesteri mű volt ez is, és bárkinek merem ajánlani aki egy fejlődés
drámára kíváncsi.
Princess Lover! (TV-sorozat; 12 epizód; 2009)
Na, amilyen jól indult
ez a sorozat, akkorát csalódtam benne... Ok, poénok egész jók voltak,
de azok a természetellenes testarányok, főleg a női keblek
terén...végül csak az őrületbe kergetettek :D. A sztori pedig...kicsit
komolyabbra számítottam az első részek után, és voltak is ígéretes
akció jelenetek benne, csak nekem nem jön be annyira hogy egyetlen
fiúba szerelmes mindenki, és a lánykák csak azt a pillanatot lesték,
amikor főhősünkre rámászhatnak. Másrészt, ennyi szép lány közül
választhatna egyet a "igazság bajnoka" címet viselő főhősünk, márcsak
azért is, hogy hím társainak adjon egy esélyt, hamár ennyire
szerencsés. De nem. A mi Teppei-jünk, hol az egyikkel, hol a
másikkal
kavart, jó persze nem olyan szándékkal közeledett hozzájuk...de na...
ezért nem fogom soha megérteni a hárem animék/mangák filozófiáját...
vagyis ok megértem, mert lányoknál is vannak hasonló felosztású művek,
bár azok sem állnak nálam első helyen. Azért persze vannak olyan hárem
animék/mangák, amiket még én is szerettem, talán azért, mert azok még
megőrizték azokat a határokat, amelyekre azt mondom oké, ez szép
romantikus-dráma pl.: Love
Hina, Ah My Goddess!, I's,
de valahogy az új ilyen témájú sorozatok túlzásokba esnek mind a
fanservice és a pantsu-shottok terén is (szerintem).
.
Porcelán babák by Marina Bychkova
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 26. 22:45 |
Ez valami
hihetetlen! Véletlenül akadtam rá ezekre a porcelán babákról
készült fotókra
DeviantArton, és nem bírtam ki, hogy meg ne osszam veletek ezt a
gyönyörűséget! Egy kanadai
hölgy, Marina Bychkova
készíti
ezeket a csodaszép babákat, és eszméletlen hogy mennyire részletesen
kidolgozottak, mind a ruháik és a kiegészítőik. Sőt, még a testük is.
És a babák színezése, a szemük...teljesen olyan, mintha igazi
érzelmeket tükrözne. Mellesleg nagyon is manga stílúsú kicsit az egész
látvány.
Azt
hiszem egy édes álom marad a számomra, hogy egyszer a kezem között
tarthassak egy ilyen csodát (2000 dollárba kerülne rendelni, de erre
még rájönnek a kiegészítők költségei is). Szóval nekünk nyálcsorgató
mű élvezőknek
csak a fotók maradnak a készítő hivatalos honlapján. Rengeteg témában
készít a művésznő babákat pl.: Alice csodaországból, szirén, kínai
leánykák, stb. Emellett a kép kompozíciók is mesteriek. Szóval, akit
érdekel annak nagyon ajánlom, hogy látogasson el a következő oldalra: The
Enchanted Doll.com
Anime Music Video: Sinners' files
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 21. 14:50 |
Régóta foglalkoztatott a
gondolat, hogy
a Kara no Kyoukai-ból (Garden of sinners
movie sorozat)
valami kis AMV-ét kísérletezzek ki. A zenei ihletet az X-akták legújabb
mozifilmje, a Hinni
akarok főcímdala adta, amiben
a tipikus X-aktás dallam mixe hallható egy kis komoly zenei
aláfestéssel. Videó
adatok:
Cím:
Sinners' files
Zene:
X-files (Unlike Variation
On A Theme) ~ X-files: I want to believe Original Soundtrack
Terjedelem:
4:18 min
Progik:
szokásos (Sony Vegas)
Anime: Kara
no kyoukai 1-6.
rész
Linkek:
YouTube (amv)
A
credit a végéről elmaradt, mivel lehet hogy majd később kibővítem a
videót, ha majd kijön az anime utolsó része is. Addig is ízelítőül a YouTube-on
már meg lehet tekinteni. Az AMV bő egy hónap terméke, bár ténylegesen 1
ill másfél hetet foglalkoztam vele (mindig aludtam egyet a jelenetekre,
hogy minél jobb legyen lehetőleg a végeredmény).
All in all: Enjoy and Comment my work! ;)
Da Chen: Féltestvérek (könyv, Kína)
|
Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 20. 16:43 |
Ezt
a könyvet már vagy 1 éve próbálom beszerezni, és végre szülinapom
alkalmából megajándékoztak vele (ezer hála ezért anyunak ^^).
Da Chen
1962-ben
született a nagy éhínség idején Kínában,
átélte a kommunista diktatúra és a kultúrális forradalom kibontakozását. 23 évesen
emigrált
Amerikába, és
a mai napig is ott él. 1999-ben
írta meg első művét, mely egyben önéletrajzi regénye is lett. A Féltestvérek 2006-ban
készült el, mely elsősorban családregény, melyet a mindent felforgató
végzetes szerelem és balsors sző át. Egy kínai tábornoknak két fia
születik ugyanabban az évben: egy feleségétől és egy pedig titkos
szeretőjétől. Törvényes gyermeke hihetetlen luxusban nő fel, míg fattya
árván marad, miután kétségbeesett édesanyja öngyilkos lesz. A két fivér
egymásról mit sem tudva cseperedik fel, mégis a véletlen egymással
szemben álló politikai oldalra sodorja őket, és ráadásul ugyanabba a
lányba szeretnek bele. Egyiküket a családi szeretet vezérli döntései
során, másikukat a kegyetlen bosszú. És így elkerülhetetlenné válik
összeütközésük.
Megható, és szép dráma bontakozik ki a
könyv
lapjain, a történelmi
tények inkább a történetet formáló tényezővé válnak, és egy romantikus,
önmarcangoló életút regényt kapunk két fiúról, akiket a kegyetlen sors
tanított meg, hogy mi is az igazán fontos az életben a hatalom és a
pénz helyett. Én remélem hogy korábbi műveit is lefordítják magyarra,
kíváncsi lennék rájuk.
Mishima Yukio: Véres naplemente (könyv, Japán)
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 20. 16:43 |
Teljesen
véletlen akadtam rá e
könyvre
(megint csak a könyvtárban ^^).
Mishima
Yukiónak
viszonylag sok művét fordították le magyarra,
és ezek közül a Véres
naplemente
talán egyik leghíresebb írása. A szerző maga egy szamuráj család
leszármazottja, igazi neve pedig Kimitake
Hiraoka volt. Az író 1925-ben
született, majd 1970-ben
rituális öngyilkosságot követett el (szepukut)
fő műve befejezése után. Hazájában nemcsak mint író,
hanem
költőként,
színészként, rendezőként és forgatókönyvíróként tett szert hírnévre.
Érdekesség, hogy a politikai és háború ellenes kampányokban is részt
vett, valamint meg nem erősített források szerint homoszexuális viszony
fűzte egyik közeli barátjához (pedig házasember volt). Stílusa teljesen
egyedi. A novelláiban, regényeiben jellegzetes költői eszközöket
használ, metafórákkal, szimbólumokkal, alliterációval, költői képekkel
játszik.
A Véres naplemente,
egy Noboru
nevű kisfiúról és özvegy
édesanyjáról szól. Noboru
egy öntudatos kamasz, akit felháborít hogy szerlmesen szeretett
édesanyja egy nap egy tengerésszel tér haza, aki mint új apuka férkőzik
be a családjukba. A történet mindhárom szereplő személyiségét kibontva
meséli el két magányos felnőtt egymásra találását, és egy önző fiú
bosszúját, melyet barátai ösztönzésére hajt végre. Megdöbbentő, gyakran
megbotránkoztató sorokat olvashatunk. A szerelemről, melyről fenségesen
ír Mishima-szan,
kiderül, hogy
nem győz le minden akadályt, sőt, a felnőttek álszent világával szemben
egy kamasz fiú végső döntése tiporja semmivé, és mint a lemenő nap
fénye, úgy borít el mindent a vörös őrület és vér, melyet a külvilág
szabályozó erőitől fosztanak meg egyszerű gyermekek.
Elizabeth Kim: Tízezer könycsepp (könyv, Korea)
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 20. 16:43 |
Elizabeth
Kim
regényét már vagy 5-6 éve olvastam, drága sogórnőm adta kölcsön, de a
napokban ismét a kezem ügyébe akadt a könyvtárban.
A mű Arthur
Golden: Egy gésa
emlékirataival
egy időben jelent meg, és hasonló a két könyv kötése és dizájnja is.
Végeredményben ez a két könyv indította el vonzalmamat a keleti,
elsősorban ázsiai szerzők művei iránt. A Tízezer könnycsepp egy
sanyarú sorsú félvér koreai lány memoárja, akinek édesanyját saját
családja ölte meg törvénytelen fattya miatt. A kislány ezután egy
szörnyű árvaházba került, ahol állatként kezelték őt és társait, majd
egy amerikai, elvakult keresztény fundamentalista család fogadta
örökbe. A könyv megindítóan ír egy gyenge nő kitartó küzdelméről, a
szeretet utáni vágyról, a koreai és amerikai kultúra ütközéséről, és
mindazon szenvedésről amit a családon belüli erőszak szül.
Pumpkin Scissors (TV-sorozat; 2006)
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 13. 11:43 |
A Pumpkin
Scissors Ryoutarou
Iwanaga
manga sorozata, mely 2002-ben indult, és a mai napig tart. A képregényt
2006-ban adaptálta a Gonzo
egy 24 részes anime sorozatra, mely mintegy ízelítő a mangához, és
lezáratlanságával sejteti előre, hogy bizony még lesz/lehet folytatása
az animációs sorozatnak. A történetre azért figyeltem fel, mert egy olyan alternatív "múltban" játszódik, melyben egy Nyugat-Európaszerű valóságban járunk körülbelül a 2 világháború között. (Legalábbis a ruhák, és a fegyverek erre engednek következtetni.) Egy olyan országban játszódik a cselekmény, mely 3 éve véres háborút vívott ellenfeleivel. A háború véget ér, de a nemzet úgy elkorcsosult, és az életszínvonal minimumán él, a korrupció és kizsákmányolás pedig minden napos. A hadsereget a közrendűek gyűlölik. Ezért a katonaság létrehoz egy olyan részleget, a harmadik hadosztályt, melynek feladata a hadsereg népszerűsítése, és a rászorulók megsegítése. Az osztály neve: Pumpkin Scissors. Az osztályt magán a hadseregen belül teljesen lenézik, és úgy vélik, hogy csak a "semmirekellők és szerencsétlenek" számára tartják fenn. Ám a tagok cseppet sem így vélekednek feladatukról...«tovább»
Karácsony augusztusban (dél-koreai romantikus dráma; 1998)
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 12. 20:05 |
A Duna TV-én
adták le tegnap este ezt a megható, viszonylag rövid koreai szerelmei
drámát. A történet lassan folydogált előre, ennek ellenére élvezhető
volt. A főszereplő egy fényképész fiú, aki magányosan tölti napjait,
idős, feledékeny édesapjával él, és néha kiruccan kicsit a barátaival.
Ezt leszámítva üres az élete. Egy nap azonban egy szépséges lány toppan
be az üzletébe, és gyökeresen megváltozik minden. Lassan egymásba
szeretnek, de aztán egy nap a fiú nyomtalanul eltűnik... A lány hiába
ír neki leveleket, a fiú soha többé nem kapja meg őket.A film eredeti címe: Palwolui Christmas, a rendező Hur Jin-hu, zeneszerző: Sung-woo Jo, vágó: Sung-won Ham. Terjedelem: 97 perc.
Natsuo Kirino: Kín (japán könyv)
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 11. 22:30 |
A napokban jelent
meg az egyik
legismertebb és legsikeresebb japán krimi író, Natsuo Kirino
(1951-;) regénye,
mellyel világhírnévre is szert tett: a Kín.
A regényt 1997-ben
írta,
mellyel eddig egyedüli japánként jelölték a 2004-es MWA Edgar Allan Poe
díjra.
Számtalan regényt és novellát írt, hazánkban pl.: a Grotesque című műve
jelent meg
korábban, angol fordításban. Munkáit filmvászonra is adaptálták.A Kín pedig a legjobb krimi amit eddig olvastam! A könyv letehetetlen volt, így nagyon remélem hogy az írónő további alkotásai is megjelennek majd nálunk, az se baj ha csak angolul. A lebilincselő történet lerántja a leplet Japán sötét alvilágáról. Főszereplői azonban nem a törékeny, japán nő, hanem egyszerű, de kemény háziasszonyok. A szép Jajoi egy nap megöli erőszakoskodó férjét, és munkahelyi barátnőitől kér segítséget a holttest eltűntetésében. A 4 barátnő közül Maszako veszi kezébe az irányítást, és ráveszi társait egy olyan bűnre, mely egyenesen vezeti mindeggyiküket a pokolba. Ám a gyilkosságot hiába sikerül eltitkolniuk, egy olyan szörnyet ébresztenek fel tetükkel, mely véres leszámolásra készül a bosszú jegyében.
Az írónő meghökkentő részletességgel írja le a gyilkossági jeleneteket, szinte magunk is érezzük ahogy a kés az áldozat(ok) húsába mélyed. A cselekmény pedig váltakozva hol az egyik, hol a másik főszereplő szemszögéből bonyolódik, és egy pillanatra se lankad az izgalom. A nők lelkivilágára, és körülményeikre, illetve az idősődő japán nők hátrányos helyzetére is rávilágít a regény. 30-40-en túli nők, akik elvesztették férjük tiszteletét, akiket semmibe vesznek a munka erőpiacon, akik minden lehetőséget megragadnak, hogy életüket jobbá tegyék. Mégis hiába keresnek tetteikre igazolást, a lelkük mélyén mind tudják, hogy bűnösök. Rőviden: erőszakos, véres, megrázó. Érettebb olvasóknak ajánlott! ;)
Marguerite Duras: A szerető (könyv, film)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 09. 16:30 |
A
francia származású Marguerite
Duras
1984-ben
írta meg nagy
sikerű regényét, A
szeretőt
(L'amant), mely egyben önéletrajzi ihletésű, és fiktív történet. A
könyv egy 15 és fél éves leányról szól, aki Indokínába (mai
Vietnám) költözik
édesanyjával és két bátyjával. A Mekong
folyón, egy kompon találkozik egy milliomos, 27 éves kínai
fiatalemberrel. Az első pillanattól kezdve megpecsételődik sorsuk, és a
lány a kínai szeretője lesz. Szerelmük erotikától túlfűtött, bűnnel
teli, de kapcsolatuknak nincs jövője: az életkor különbség, és a
kínai-európai családi tradíciók miatt. Az európaiak lenézik a
kínaiakat, és ugyanez igaz fordítva. A történet ide-oda ugrál a lány
visszaemlékezéseiben, felelevenedik a gyermekkor árnyéka, a szülői
szeretet és annak hiánya, a nélkülözés és szegénység évei. Mint
pillanatképek, impressziók során éljük meg egy fiatal lány nővé érését
és szomorúságát. Mint egy festői kép, oly lassan és színesen elevenedik
meg előttünk az 1900-as évek világa.A megragadó hangulatú regényt, 1992-ben adaptálták mozifilmre, melyet Jean-Jacques Annaud rendezett, a film producere: Claude Berri volt. Jómagam 2-3 éve láttam a filmet, és nagyon gyönyörű élmény volt. Az operatőri munka csodálatos, és a regény hangulatát is megkapóan adja vissza. A főszerepekben: az akkoriban serdülő lány, Jane March és a kínai színész, Tony Leung Ka Fai tűntek fel (ő nem az a Tony Leung, aki a Red Cliff-ben, vagy az Ellenséges vágyakban játszott).
| Libri.hu (könyv) | Bookline (könyv) | Kritika (könyv+film)
Sympathy for Lady Vengeance (2005)
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 07. 23:18 |
Park-Chan Wook
bosszú trilógiájának utolsó darabja A
bosszú asszonya. Az Oldboyhoz
képest visszafogottabb, kevésbé pörgős mű, és nem is annyira
szövevényes. A történetben nagy fordulatok nincsenek, de zene, a
látványvilág egysszerűen gyönyörű.
Történet: Geum-ja Lee
egy fiatal 19 éves lány, akit 13 év börtönbűntetésre ítélnek egy 5 éves
kisfiú meggyilkolásáért. Az ártatlan lányt egy sorozat gyilkos csalta
csapdába, megzsarolva újszölött lányával. Geum-ja
bosszút esküszik, és a vallásba menekül, hogy túl tegye magát a börtön
éveken. Részletes tervet dolgoz ki a gyilkossal való leszámolásra,
ennek érdekében egy igazi angyallá válik a börtönben, mindenkit segít
és támogat, hogy lekötelezetteket szerezzen magának, akiket
később felhasznál bosszú hadjáratához. Amint kiszabadul a fogságból,
vörös tűsarkújában, teljesen kifordulva önmagából, egy őnzö, céltudatos
nő képében indul behajtani a tartozásokat, és kegyetlenül kihasználja
egykori cellatársait. A bosszúját csak egy valami zavarja meg: 13 éves
lányának, Jenny-nek
a
felbukkanása, ami talán emberi énjét is felszínre hozza.
A témából Park-Chan Wook
már
kevesebbet tudott kihozni, de az olyan morális kérdések, mint a jogos
bosszú, és annak mértéke, illetve hol kezdődik a bűn, igazán a
felszínre kerülnek.
Linkek:
Port.hu (hun) | Wikipédia (eng) | Imdb.com
(eng)
Oldboy (manga; 1996-1998)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 06. 17:18 |
Képregényről,
mangáról, már régen írtam ezen az oldalon, pontosan egy évvel ezelőtt.
Ennek oka, hogy elsősorban shoujo mangákat olvasok, azok közül is
legtöbbször rövid terjedelműeket, így ha erre adom a fejem, akkor
általában egy nap alatt kivégzek 5-8 manga sorozatot, és így
feleslegesnek is éreztem, hogy megemlékezzem róluk. Arról nem is
beszélve, hogy magyarul is egyre több japán képregény jelenik meg,
amiket meg már régebben olvastam angolul. De most az Oldboy manga azért
megérdemel pár
szót.
A már említett 8 kötetes
képregény '96-98-ig
futott, a
történetet Garon Tsuchiya
írta, Nobuki Minegeshi
pedig
illusztrálta. Műfaja:
krimi, dráma, seinen, pszichológiai. Mivel egy viszonylag régi
képregényről van szó, így a grafika nem éppen a legszebb, de van egy
sajátos stílusa. Az ábrázolásmódja realisztikus, a hátterek részletesen
kidolgozottak, a történet itt is fordulatos. Ám a film (Oldoy (koreai film;
2003)) csak
az alapötletet vette át a képregényből. Ugyanis már az első oldalak,
sőt, már maga a főszereplő is teljesen más, mint a film adaptációban.
Természetesen a képregény Japánban játszódik, japán szereplőkkel, míg a
film Koreában, és koreai szereplőkkel.
Történet:
a 25 éves Shinichi Gotot
elrabolják egy éjszaka. 10 évig fogva tartják egy lepukkant szobában.
Ám egy nap váratlanul szabadon engedik. Ekkor már csak a bosszú marad
neki, hogy megtalálja egykori fogvatartóit, és az okot, hogy miért
tették ezt vele. A filmmel ellentétben sokkal több bunyó jelenet,
nyomozás van az eredeti sztoriban, sőt, a szereplők motívumai is
teljesen mások. Shinichi
pedig
zord tekintetén túl, nem sokban hasonlít Oh-Dae-Su-ra.
Az alvilág szereplői, így a jakuzák is kiveszik részüket a
cselekményből, és olyan nagy drámára sem kell számítani, mint ami a
film végén várt minket. A képregény szereplőit sokkal hétköznapibb okok
unszolják a gyűlöletre, míg a film előszeretettel játszott a tabu
témákkal. Így a kettő alapkoncepciója, hogy valakit X évre bezárnak egy
egész kellemes környezetbe, egyetlen társként egy tv-vel, és utána
bosszúhadjáratot indít, ugyanaz, de maga a cselekmény folyamata
teljesen más, így mindkét alkotás a maga nemében válik egyedivé, és
mesterivé.
Linkek: Wikipédia (eng) | Baba-Updates Manga (eng) | ANN (eng)
Oldboy
(koreai film; 2003)
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 06. 16:18 |
A
tegnapi bejegyzésem
után, elővettem az Oldboy
dvd-émet, gondoltam megnézem már Park
Chan-Wook hogyan folytatja bosszú trilógiáját. Sőt, az
eredeti Oldboy
mangát is sikerült levadásznom, jelen pillanatban is olvasom még a 8
kötetét. És hát meg kell hagyni, nagyon érdekes a története, mind
mangában és filmben is. De először egy kis vélemény a filmről:
Gyönyörű látványvilág, a szokásostól eltérően pörgős jelenetek, és
nagyon meghatározó, érzelmeket fokozó háttérzene. A sztori fordulatos,
és érdekes, nincs egy pillanat se, amikor unatkoznánk. A Bosszú urával
ellentétben itt nagyon sok hollywoodi klisét alkalmaztak, ami
egyáltalán nem ront a film élvezhetőségén, sőt, szorosan hozzátartozik
a hangulatvilágához. Az erőszak nincs nyíltan, brutálisan nyersen
bemutatva, vagy a sötétben marad inkább, vagy csak utalnak rá.Nem
véletlen, hogy a 2004-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri
nagydíját..«tovább»
Sympathy for Mr. Vengeance ( 2002)
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 05. 11:50 |
Este
nem tudván
elaludni, kapcsolgattam a tv-csatornák között, és véletlen sikerült
elkapnom a Duna
Televízión, egy újabb ázsiai film alkotást. A Duna tv
egész sokszor szokott szinkronizált ázsiai filmeket leadni, és ahogy
utána néztem a műsorrendjének, úgy látom, hogy minden pénteken
vetítenek egyet, pl.:
2009. szeptember 11. 22:00: Karácsony augusztusban (dél-koreai
romantikus
dráma, 1998)
2009. szeptember 18. 22:45: Száműzöttek (hong-kongi krimi,
2006)
A Sympathy for Mr.
Vengeance (Mr.
Vengeance a bosszú ura), egy dél-koreai krimi, mely Park Chan-Wook
bosszú-triológiájának
első darabja. Ezt követi egy manga adaptáció, az Oldboy,
melyet eredetileg Garon
Tsuchiya
írt, és Nobuaki Minegishi
illusztrált
1996-1998-ig - 8 kötete jelent meg. A trilógia utolsó darabja pedig A bosszú asszonya 2005-ben került
bemutatásra.
A
Mr Vengeance, a
bosszú ura
rövid ismertetője: egy
süket-néma fiú, Ryu,
hogy megmentse vese beteg testvére életét, először szervkereskedőkkel
próbál meg üzletelni. Ám kudarcot vall, és kétségbeesésében elrabolja
volt főnöke lányát, akiért cserébe váltságdíjat követel. A gyerekrablás
azonban tragikus véget ér, sőt a szeretett testvért sem sikerül
megmentenie. És ezzel veszi kezdetét a véres leszámolás, és
bosszúhadjárat, melyet az elrabolt kislány édesapja indít azért, hogy
gyermeke gyilkosaival leszámoljon, másrészt Ryu is megbosszúlja
szerettei halálát.
Véres, groteszk film ez, melyben nem pörögnek az események,
párbeszéd is alig van, de a kaakterek indulatai, a minden brutális
részletet feltáró jelenetek jellegzetes hangulatot és mondanivalót
adnak a filmnek.
Hong Ying: A szerelem művészete
(könyv)
|
Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 04. 23:40 |
Hong
Ying 1962-ben, a Congquing nyomor negyedben
született. Nagyon fiatalon kezdett el novellákat írni, majd elhagyva a
szülői házat, a
Lu Xun
Akadémián tanult Pekingben, később
pedig a shanghaji Fudan
Egyetemen.
1991-ben Londonba költözött, ahol már
hivatalosan is íróként tevénykedett. 2000-ben
tért vissza Pekingbe.
Angol nyelvű regényei közül, "A
szerelem művészete",
a "Árulás
nyara", és
önéletrajzi
ihletésű "A
folyó lánya"
hozta el számára a
világ hírnevet. Műveit 10
európai nyelvre, valamint japánra is lefordították. A szerelem
művészetével
megnyerte a Római Díjat (2005). Rengeteg munkáját adaptálták filmekre,
és tv-sorozatokra. Alkotásainak középpontjában Kína, és a kínai
fiatalság áll. Többnyire művészek, költők, írók, színészek, illetve
létező személyek szolgálnak történetei alapjául. A novellái a szabad
szerelem, gyakran a homoszexualitás mélységeit feszegetik.
A
szerelem
művészete is egy
tehát neves művei
közül. Egy igaz történeten
alapuló szerelmi tragédiát vázol fel az írónő. A főszereplő
Julian Bell
(1908-1937) angol költő, aki Kínában töltött egy rövid időt, egy vidéki
egyetem meghívott oktatójaként. A bohém életet élő fiatal költő,
szenvedélyes és erotikus viszonyba bonyolódott K-val, egy kínai nővel.
Ám a háború, és világaik ütközése elszakította őket egymástól. Julien Bell részt vett 1937-ben a spanyol
polgárháborúban, ahol mentők sofőrjeként dolgozott. A
mellettei csatában, egy
bomba támadás után vesztette életét. BruneteHong
Ying viszonylag
részetes levéltári kutatások, és az elhunyt költő családtagjaival
folytatott beszélgetés nyomán próbálja bemutatni azt az élvhajhász,
életet szerető, mégis a végletekig magányos költőt, aki élete
legnagyobb szerelmét találja meg egy távol keleti szépségben. A kínai
hagyományokon alapuló taoista erotikus művészeten túl, két magányos
ember megtört szerelmét, saját érzéseik ellen vívott csatáját
követhetjük nyomon Kína gyönyörű vidékein, és kultúráján karöltve, hű
képet vázolva az akkori társadalmi viszonyokról.
Linkek: Alexandra (hun) | Wikipédia (eng) | Hong Ying Blog oldala (kínai)
Trevanian: Sibumi (könyv)
|
Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 04. 18:06 |
Trevanian,
eredeti nevén dr. Rodney
William
Whitaker (1931-2005) különös társadalom kritikát
megfogalmazó
bérgyilkos-kém-akció műfajú regénye a Shibumi.
Fősőhünk, Nicholai Hel
Sanghajban
látta meg a napvilágot, egy orosz emingrás, arisztokrata nő és egy
német tiszt gyermekeként az első világháború idején. Azonban a
japán-kínai háború kitörése után, egy japán tábornok vette gyámságába,
aki a gó (stratégiai táblás játék) szabályaival, szépségével ismertette
meg. Az árván maradt fiatal fiú, igazi apaként tekintett újdonsült
támogatójára, akinek révén gyermekkorát és fiatal éveit Japánban töltötte.
Egy magas rangú gó mester
tanítványaként sajátította
el a játék minden fondorlatát, és kezdte el hosszú útját a sibumi, e megfoghatatlan, könnyed tökély
állapotának
megtalálásáért. Ám fiatal, boldog éveit a 2. világháborúJapán
gyökeres megváltozása, és a bosszú, a harag, a félelem elől menekülve
megváltozik. Legközelebb csak Mr.
Hel-ként
látjuk viszont, a világ legkeresetebb és legjobb bérgyilkosaként, aki
elkötelezett híve a japán művészetnek, és ádász ellensége az amerikai
titkosszolgálatnak. Akció, szenvedély, és a megnyugvás megtalálásáért
folytatott küzdelem jellemzi a regényt, mely a tipikus kémregény
köntösön túl, sokkal több mindent rejt magában. A japán művészet
tökéletességét, a lélek harmoniáját, természetfeletti élmények
csodáját, és nemcsak az amerikai nép, hanem minden nemzet kritikáját,
illetve a változások körforgását a terrorizmus, a hatalmi harcok, és
manipuláció révén.
Linkek: Alexandra
Pearl S. Buck: Liang
asszony három lánya
(könyv)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 04. 17:40 |
Pearl
S. Buck
utolsó megjelent remek műve, a Liang
asszony
három lánya, mely méltó bezárása magáról Kínáról, és a
kínai emberekről szóló regényeinek. A «Nők padógájához» hasonlóan, e művében is a kínai ember
érzései,
hazaszeretete, filozófiája kerül kibontásra, a Mao-cetung kommunista uralma
alatt élő anya, és három lányának kálváriája során. Az írónő nem akar
rosszat mondani ezekről az időkről, vagy elítélni. Egyszerűen csak
feltárja azt, hogy egy szerető anya, azért hogy megvédje gyermekeit, Amerikába
küldi őket tanulni. A három lány, annak ellenére hogy az imperialista
nyugaton él, és nyugati szellemiséget szív magába, mégis mindenek előtt
kínainak érzi magát, és amikor az új kormány haza hívja őket, mint
híres tudósokat, hogy Kína jövőjét szolgálják, gondolkodás nélkül
engedelmeskednek. De Kína
sokat változott gyerekori emlékeikhez képest, és maga a szerető
édesanya, a bölcs, étterem tulajdonos Liang
asszony se tudja megelőzni azokat a tragédiákat, melyek
majd
lányait sújtják. De
Liang asszonyt bármilyen bánat is érje, a sorozatos társadalmi
atrocitások, és barbarizmus során, finom műveltsége, a kínai nép
nagyságába vetett hite, és reménye egy boldogabb jövő eljövetelében,
hihetetlen optimizmussal hatja át az egész könyv mondanivalóját. A
dicső Kína
évszázadokon
keresztül a világ legnagyobb birodalma volt, élen járt a tudományok
terén, míg nyugaton még a papír és a puskapor sehol sem volt, addig a
birodalom évekkel nyugat előtt járt.
Megható, érzékeny, mégis részletes képet fest a kínaiak "zárt",
összetartó civilizációjáról, kitartó értelmiségi emberek küzdelméről,
és a szerelemről, hiszen csak 3 fiatal kínai leányzóról van szó.
Linkek: Alexandra | Libri.hu
|Tercium
kiadó
Gunslinger Girl -Il Teatrino- (Tv-sorozat; 2008)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 02. 15:30 |
A Gunslinger
Girl folytatása, a második
évadugyanott
veszi fel a történet szálát, mint ahol az abba maradt. Talán
azzal a különbséggel, hogy immár egy konkréttabb "küldetés" köré
öszpontosul a cselekmény. A második évad tény, hogy nem sikerült
annyira jóra, mint az előző. Ebbe bele játszik, hogy az animációt a Madhouse-tól átvette
az Artland
stúdió, és ez jelentős változásokat eredményezett mind a karakterek
kinézetében, mind a háttér animációk részletességében. Az első néhány
részig nagyon szíven ütő volt a 2008-as évjárat ellenére is közepes
minőségű animáció. De ahogy haladt előre a történet, szerencsére hamar
megszoktam, sőt, mintha a sorozat végére javult is volna. A stúdió
cserével párhuzamosan, más rendező, karakter dizájner lett. A rendezői
székben Hiroshi Ishodori
(korábbi rész munkái: Chrono
Crusade;
Suzuka, Planetes, Peach Girl) és Rei Mano (korábbi
rész munkái: Ghost
Hunt,
Carcaptor Sakura) foglaltak helyet. A karakter dizájngot Noboru Sugimitsu
készítette (egyéb
munkái: Canaan,
Mushi-Shi, Moribito - Guardian of the Spirit)...«tovább»
Gunslinger Girl -Il Teatrino- (OVA; 2008)
| Írta:
Fullmoon88 | 2009. 09. 02. 15:30 |
Ez a
rövid
kis két része ova, az Il Teatrino sorozat folytatása. Egy
pihentető,
valamint sok dologra magyarázatot adó kis történetecskét láthatunk,
melynek Henrietta és
felügyelői/"testvérei" a
főszereplők. RicoRico felügyelője, a kemény és
mindig
ridegnek tűnő Jean, aki talán az egész Gunslinger
Girl
sorozatok alatt nem mutatott annyi
érzelmet, mint ebben a két epizódban.
Éppen
egy veszélyes küldetésen van túl Rico-val, amikor újabb kísérletek
miatt, a
Társaság úgy dönt, hogy ad a lányoknak egy kis vakációt, hogy hátha ez
pozitívan befolyásolja a mentális állapotukat. Jean, és testvére José, aki egyben Henrietta felügyelője is, régi családi
nyaralójukba utaznak el. Ahol nem csak a fiúk elhunyt csaladtagjainak
emléke kísérti őket újra, hanem a mérgező bosszú is...«tovább»
Gunslinger Girl (Tv-sorozat; 2003)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 01. 17:01 |
A Madhouse
stúdió nevéhez mindig jó animék kapcsolódnak, és ez alól a Gunslinger Girl sem
kivétel. A
2003-2004 között futó, 13
részes
sorozat, nagyon jól ötvözi magában a drámát, és az akciót. A nagyon
szép animációjú sorozatot Yu
Aida
azonos című mangájából adaptálták. A képregény 2002-ben indult a Media Works kiadásában,
így a Dengeki Daioh
magazin lapjain
jelenik meg folyamatosan. Az eddig 11
kötetet megért képregénysorozatnak nemcsak ez a 2003-as
anime
adaptációja készült el, hanem 2008-ban
debütált a folytatás, Gunslinger
Girl
- Il Teatrino címmel, mely szintén 13 részes TV-show
formában jelent
meg, majd ezt követte egy azonos című OVA
epizód is. A történet maga bármilyen drámainak, és nyugodt
hangvételűnek tűnik, mégis egyenesen a képernyő elé szegezi az embert.
Ezt kiegészíti a csodás opening, ending, valamint a hangulatos
háttérzenék. A dallamok széles körben válogatnak a komoly zene és
könyedebb műfajok között. Igazi kis hangolatos alkotás ez, mely mellett
az ember nem tud elmenni szó nélkül....«tovább»
Princess Lover! (Tv-sorozat; 2009)
| Írta: Fullmoon88
| 2009. 09. 01. 15:04 | Új
nyári anime Japánból
A Princess
Lover!, annak
ellenére hogy egy hárem anime, tehát van egy
srác, és X db lány, akikkel különböző ecchi
helyzetekbe kerül, mégis
elnyerte a tetszésemet. Ebbe belejátszik, hogy a karakter design és az
animáció is teljes egészében nagyon szép, más részt, maguk a karakterek
is megkapók lettek. Itt első sorban a főhősre gondolok. A korábbi
visszahúzódó, szerencsétlen fiú sablonoktól eltérően, egy harcra kész,
jól is küzdő, bizonyos szögből még jóképűnek is tartható főhőst kapunk,
akinek a szíve mindig a helyén van, bár persze a perverz fantáziája
sokszor bajba juttatja.
Így ki is térnék rögtön a Princess Lover! alap történetére. A
főszereplőnk, az említett fiatalember neve Teppei Arima, aki
egyik
napról a másikra elveszíti a szüleit, és
ráadásul kiderül, hogy gyilkosság áldozatai lettek. A magára hagyott Teppei életében
ekkor
felbukkan milliomos anyai nagyapja, aki rögtön
befogadja óriási házába, és a Japánszerte elismerésnek örvendő Arima
vállalat örökösének teszi meg. Még ezen a napon a fiú
megvillantja
életmentő akcióját, egy lovaskocsi gyönyörű utasának révén. Ez a
megmentett leányzó, Charlotte
Hazellink, egy hercegnő...«tovább»
The Laws of Enternity (movie; 2006)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 01. 11:30 |
A Laws of Enternity az
egyik
legaranyosabb anime, amit a nyáron láttam. A majdnem 2 órás alkotást a Toei Animation
készítette még 2006-ban.
Ez egy kifejezetten családi, gyerekeknek szánt alkotás, melynek
középpontjában a jó és a rosz harca, a vallás és a tudomány
összeegyeztetése áll.
Történet: A távoli jövőben járunk, ahol gépek, számítógépek és a technika tölti ki az emberek minden napjait. Már rég elfeledkeztek az emberek az olyan dolgokról, mint a hit, Isten, és a túlvilág. Ebben a tudományos tézisekkel, és bizonyításokkal átszőtt életben találkozunk 4 fiatallal. A főszereplő Ryuta Hoshikava, egy feltalálónak készülő egyetemista. A fiú barátaival, az egyházi iskolába járó, gyönyörű Yukoval, a nagyszájú zsenigyerek Patrick-kal, valamint a másik agytröszt, Robertóval közösen dolgodik Edison titkos telefonján, mely állítólag a szellemvilággal képes kapcsolatot teremteni. Ez a terv, azzal kezdődik, hogy Edison szelleme megkeresi Ryutát egy sámán közvetítésével....«tovább»
True Blood (könyv és TV-sorozat)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 01. 11:30 |
A
vámpíros filmek,
animék mindig is a
gyengéim voltak, legyenek akár horror, akció, vagy történelmi dráma
köntösébe bujtatva. Az éjszaka sötét lényeivel kapcsolatos kicsit
véres, kicsit erotikus, de mindenképpen hátborzongató és lebilincselő
történetek keletkeznek, legyen akár szó Draculáról, a félig vámpír
D-ről, vagy akár a Kárhozottak királynőjéről. Mint sokan, én is olyan
(amerikai) sorozatokon nőttem fel, mint a Buffy vagy az Angel, és
2008-ban eljött a True
Blood,
mely látványvilágban és dramaturgiailag is túlnővi sorozatbeli elődjeit.
A True
Blood,
az HBO saját sorozata, mely 2008. szeptember 7-én debütált az amerikai
televíziókban, nálunk pedig 2009 februárjában kezdte el vetíteni a
csatorna. A sorozatra a Sookie
Stackhouse
könyvsorozat alapján
figyeltem fel, melyet Charlaine Harris írt. Az eddig 10
kötetet megért sorozat első részét 2009-ben
adták ki magyar nyomtatásban, ennek a címe: Inni és élni hagyni
(Dead
Until Dark).
Maga a regénysorozat 2001-ben indult. A sorozat első kötete a
jellegzetes borítóval hívja fel magára az ember figyelmét. Maga a könyv
nyelvezete nagyon egyszerű, néhol túl vulgáris, és nem mondok sokat
azzal, hogy erőteljes erotika, dúrvaság jellemzi, az események terén,
pedig szinte semmi sem történik. Ugyan a könyv nagyon olvastatja magát,
de mégsem annyira érdekes, mint a belőle adaptált sorozat. Hiszen a
tv-sorozatot az Emmy és Golden Globe díjas Alan Ball rendezte, és látta el
forgatókönyvvel, akinek a nevéhez az Amerikai
szépség és a Sirhant művek
fűződnek. Az ő keze munkájának hála, a sorozat nagyon jóra sikeredett.
Eddig 2 évad készült el, 24 epizóddal, de 2010 nyarára már jön a 3.
évad is...«tovább»
Az alkonyat (könyv és mozifilm)
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 01. 11:30 |
A
vámpíros
könyvek, filmek iránti
kutatásomat ezúttal a Twilight indította be, avagy magyarul
az Alkonyat. A mozikba 2008-ban került be a film, mely a Twilight saga regénysorozat 1. kötetét
adaptálja, az Alkonyatot. A regényt Stephenie Meyer
írta
2005-ben. A regény folytatása már magyar fordításban is kapható: New Moon (Új hold), valamint az Eclipse,
ráadásul nem sokára jön a történet folytatását adaptáló újabb mozifilm.
A regény sorozatot annyian dicsérték, szinte a csapból is ez
folyt,
úgyhogy gondoltam megér egy próbát. Barátnőm kölcsön adta a könyvet,
melyből még mindig van hátra 20 oldal... Hát igen a könyv... A
nagy
terjedelem miatt (nagyon vastag könyv), egyből neki is estem, gondoltam
egy ilyen vastag könyvben csak sok minden történik. De az igazat
megvallva csalódtam benne. Jó, persze romantikus, mellesleg a
vámpírokat kicsit másképp ábrázolja, mint amit megszoktunk: nem árt
nekik a napfény, csak gyémántként ragyog a bőrük tőle, de ugyanúgy,
mint a True Blood-ban, itt sem használ ellenük a kereszt és a szentelt
víz, csak az ezüst, valamint a foghagymára érzékenyek...«tovább»Őszi nagy frissítés!
| Írta: Fullmoon88 | 2009. 09. 01. 11:30 |
Majdnem két-három
hét kihagyás
után ismét jelentkezem
^^. A
néma csend alatt nem pihentem, megdolgoztam az oldal felépítését,
amivel még mindig lesznek munkálatok. Ahogy várható volt,
teljesen új kinézet, és menükezelés lett így az ősz kezdésre. Mi is
lett új?
1. Design (Az őszre most kijött vámpír mániám, úgyhogy
oldalt a
Vampire Hunter
D-ből, a fejlécben pedig a Vampire Knight-ból látható egy kép).
2. Ha a főoldalon
bármely
linkre kattintotok, akkor a Lytebox segítségével, látványos animáció
kíséretében jelenik meg a tartalom.
A honlap szerkesztésen kívül, egy újabb AMV elkészítésére
adtam
a
fejem, remélhetőleg ez jobb lesz, mint az Assasin's Road. Hamarosan ez
az új szerzemény is elkészül, és fel is kerül az oldalra. Animézés
terén kicsit pihentem, és inkább hollywoodi filmeket vettem elő
(Transformers 2, Terminátor 4, Harry Potter 6, Másnaposok, Angyalok és
démonok, Alkonyat), na meg olvasgattam egy csöppet, rám tört a regény
szenvedély (megint).
Rajzolás is volt, barátnőmék lakásán festettem egy boltívre. A 3 napos
munka elég szép eredménnyel zárult, úgyhogy akit érdekel, hogy milyen
is lett, az meg is nézheti (katt a képre a nagyobb méretért):
A filmezést pedig ezért élveztem nagyon (kaptam egy LG 32LH2000-es LCD-tv-t). Ez az én kis technikai szentélyem a szobácskámban :):
A suli kezdetével majd meglátom, hogy lesz időm írogatni ismertetőket, így is el vagyok maradva a Liang asszony 3 lányával (könyv), valamint ott vannak azok a nyári animék (Princess Lover, Canaan, Bakemonogatari), amikről terveztem egy kis szösszenetet. No de először Japánon kívül kalandozom, majd meglátjátok ;).



























































































































































