Manga megjelenések Magyarországon (AnimeBlog.hu-s cikkem)

Manga megjelenések Magyarországon (AnimeBlog.hu-s cikkem)

A manga, mint ártatlan Piroska, besétált az erdőt jelentő magyar képregény piacra. De a válogatós, és szegény farkas vajon kedvét leli a fogyasztásban? Rajtunk, farkasokon múlik, hogy Piroska rövid, vagy hosszú távon incselkedik ízlelőbimbóinkkal.

Manga megjelenések Magyarországon

Manga megjelenések Magyarországon

Ha unalmas pillanataink egyikén betérünk egy város széli, vagy éppen központi könyvesboltba, elkerülhetetlen, hogy az irodalmi művek csábító ostroma mellett, ne pillantanánk meg egy-egy manga sarkot. A 2006-2007-es évektől kezdve, úgy tűnik megérett a hazai manga rajongótábor arra, hogy külföldi kiadványok, legyen az akár eredeti japán, vagy koreai, kínai mutáció, itthon is megjelenjenek. E folyamatba egyre több kiadó társult be, akik igényes, vagy kevésbé igényes módon, de egy célt szolgálva jöttek létre: a japán képregények magyar megjelentetésére szakosodtak. Jelenleg 7 kiadó neve említhető meg, akik részben, vagy teljes egészében a japán képregények, illetve mangás kiadványok népszerűsítésén dolgoznak hazánk berkeiben.

De mielőtt rá térnék a hazai piac röpke áttekintésére, érdemes néhány kitérőt tenni, alapvetően a képregény vásárlási szokásokra hazánkban. Régebben, úgy az 1960-80-as években, nagy hagyománya volt a képregény olvasásnak itthon, fiatalok milliói nőttek fel a francia, amerikai vagy éppen akkor még virágzó magyar képregényeken. Kezdetben persze a szocreál politika nyomta rá bélyegét e kiadványokra is, így vagy orosz, vagy francia kommunista “mesék” jelenhettek csak meg, a magyar irodalmi képregény átdolgozásokról nem is beszélve (Jókai Mór és Arany embere erre az örök példa). Szerencsére a rendszerváltás, és az amerikai képregények világuralma a szemfüles rajongókat nem hagyták nyugodni.

Kevesen tudják, de Európán belül, Franciaországban van a legnagyobb hagyománya a képregény olvasásnak, ott képregények ezrei jelennek meg naponta, és szinte az első mangákat is azonnal befogatta az ottani piac. De, mivel a franciáknál egyfajta magasabb eszmei érték párosult a képregényekhez, nemcsak a művészi és történeti tartalom emelkedik ki, így eltérő jellegű kiadványok kezdtek beszivárogni hozzájuk. Ezzel szemben egy hétköznapi magyar ember szemében (még a képzőművészek körében is), a képregény egy olcsó műfaj, ami elsősorban a gyerekeknek szól. Így míg nálunk jelenleg a shoujo és a shounen mangák adhatók el igazán, addig a franciák olyan komolyabb, kifejezetten felnőtteknek szóló alkotásokra is nyitottak, mint egy-egy elvontabb seinen, vagy megrázóbb, kevésbé ismert josei manga.

Hazánkban, a képregények iránti vásárlási kedv, rohamosan megcsappant, úgymond a hazai kiadások (magyarok gyártotta képregények) kicsit a halálukhoz értek az 1990-es évek során, de erre jött a 2000-es években egy kis vér frissítés a mangák feltűnésével, melyek újra fellendítették a hazai képregény piacot. Ma a képregények a reneszánszukat élik. (De, ehhez nemcsak a manga járult hozzá.) Ha a fogyasztók oldaláról  közelítjük meg a hazai piacot, akkor észrevehetjük, hogy a mangákat elsősorban a tizenéves fiatalok, és a fiatal felnőttek (20-30 között) vásárolják igazán. Persze ezzel együtt jár az, hogy ez az a korosztály, aki a szubkultúra bázisát adja (jár anime conokra, rendszeresen animéket néz már, interneten tájékozódik az újabb megjelenésekről, és hazai animés, mangás nyomtatott, vagy elektronikus médiumokat vesz).

Az más kérdés, hogy a korosztály fiatalsága, és még instabil anyagi helyzete miatt, nem biztos hogy pont egy erős fogyasztói bázist ad, amire még a gazdasági válság is rátesz egy szenes lapáttal. A negatívumoktól eltekintve, a hazai manga piac jelenleg is virágzik, bár lassan, átmeneti szünetekkel fejlődik, amiben a borúlátók csőddel teli elvérzést jósolnak. Én megmaradok pozitívnak, és attól eltekintve, hogy a manga szeretet, és olvasás divat jelenséggé is válhat, sőt válik (hiszen már a Barátok közt alatt is ezt olvassa a kamasz fiú, akkor mikor éppen nem a nővérét cikizi), bízom abban, hogy nemcsak a “sztár mangák” fognak tudni megélni nálunk, és tudunk majd nyitni szélesebb körben is.

Jelenleg, ami meghatározza az érdeklődést a hazai piacon, egyértelműen a mediális platformokon való megjelenés, mint Animax TV, vagy Mondo Magazin, illetve az internet. Másrészt, a fogyasztás, vásárlói kedv oldaláról nézve, a mangának van talán a legnehezebb dolga itthon, mivel elsősorban az interneten futott fel ez a médium, így elkerülhetetlen, hogy a rajongók, inkább online olvasnak ingyen fejezeteket, mintsem hogy költsenek rá. Én köztes állásponton vagyok. Van, amiért nem adnék egy fityinget sem, de a számomra fontos, vagy művészileg kiemelkedő képregényeket megveszem, mert egy fajta értékkel bír az, hogy fizikailag is megfoghatom a két kezemmel. Ez mindenkinél egyéni mentalitástól függ. A pozitív hullámot erősítve vegyük is rögtön szemügyre, hogy mi történt eddig itthon:

MangaAttack

- A jelenleg legszélesebb kínálattal rendelkező éllovas

MangaAttack

MangaAttack

A mély történelmi gyökerekkel bíró, 1868-ban alakult Athenaeum kiadó, mindig is az új idők irodalmi megjelenésének úttörője volt, és ezt 2007-ben is bizonyította, mikor MangaAttack márkanéven, keleti típusú képregények kiadásába kezdett. Kötetei között nemcsak a japán eredetű kiadványok dominálnak, melyeket a Gentosha Comics-tól vásárolnak, hanem elsősorban az amerikai Tokyopop Kiadótól (például Siku: A Biblia Manga, vagy a vámpíros sztori – Tóme Kei: A bárány panasza) is vesznek át alkotásokat, ami az USA legnagyobb cége ezen a téren. Mivel amerikai piacról is dolgoznak, így nemcsak ekte japán alkotók művei kerülnek be kínálatukba, ilyen Hans Heinbach Éjféli operája, vagy M. Alice LeGrow-tól a Bizenghast.

Kiadványai elég széles palettáról válogatnak, a fenti fantasy vonulaton túl, például üdítő újítás volt a kiadótól a Gonzo anime stúdió siker pszichológiai-horror animéjének, a Vörös kertnek (Red Garden) a megjelentetése. De a boy’s love fangirlök igényeit is kiszolgálva, a koreai Az ördög menyasszonya (Sze-Jang Kim), és a ma már kultusz szimbólummá vált Gravitation (Murakami Maki) is felkerült a magyar könyvespolcokra. A gótikus shoujo vonalát erősíti a Bizenghast mellet Rjokó Micuki tollából A káosz kapui, valamint a J-pop bálvány (Millenni+M – Tokó Jasiró) romantikus celebének útja.

De, hogy a fiú közönség se maradjon parlagon, ott van a sci-fi Földfény (Stuart Moore-Christopher Schonst), az ecchis-baseballos sport sztoriként futó Nyári srácok (Chuck Austen) és két különleges Star Trek kötet vegyes alkotóktól. A horror útán pótlásként pedig a Rémmetró (Tokió Kalen – Josiken) borzongat, a pornográf Pirontan személyében pedig az első erotikus hajlamú kötet is megjelent Hiroki Otsukától. Az anime szubkultúra fricskázására pedig ott van a Dramacon (Svetlana Chmakova), és ha már végképp nem találjuk a kedvencünk, akkor a nindzsás miszo-szószban kalandozhatunk űrlények és sárkányokkal dacolva, a Házi Ninjának hála (Joshua Elder – Erich Owen).

De, hogy a fiú közönség se maradjon parlagon, ott van a sci-fi Földfény (Stuart Moore-Christopher Schonst), az ecchis-baseballos sport sztoriként futó Nyári srácok (Chuck Austen) és két különleges Star Trek kötet vegyes alkotóktól. A horror útán pótlásként pedig a Rémmetró (Tokió Kalen – Josiken) borzongat, a pornográf Pirontanszemélyében pedig az első erotikus hajlamú kötet is megjelent Hiroki Otsukától. Az anime szubkultúra fricskázására pedig ott van a Dramacon (Svetlana Chmakova), és ha már végképp nem találjuk a kedvencünk, akkor a nindzsás miszo-szószban kalandozhatunk űrlényekkel és sárkányokkal dacolva, a Házi Ninjának hála (Joshua Elder – Erich Owen).

Ha jól számoltam, a kiadó jelenleg 16 különböző sorozatát kínálja fel az érdeklődő közönségnek. A képregényei, melyeket eddig megvettem (Bizenghast, Éjféli opera, A bárány panasza), mind igényesen szerkesztettek, a borítók tetszetősek, és a japán olvasási módot követik – ez majdnem minden kiadónál így van (a vén motoros felnőttek megilletődése lenyűgöző, mikor meglátnak egy lányt, “képeskönyvvel” a kezében, amint visszafele olvassa azt :) .)  - Hivatalos honlap


FUMAX

- A MangaAttack fő ríválisa, legalábbis a futó sorozatok számát tekintve

Fumax

Fumax

Fumax alig három kiadvánnyal van ugyan hátrányban, de ezt behozza a még jobb minőségi kínálattal, itt kifejezetten a Fumaxnál megjelenet Vampire Hunter D (Hideyuki Kikuchi/Saiko Takaki)-re gondolok, mely talán a hazai piac legszebb kiadványa (az átlag magyar mangáknál nagyobb méretű, puha fedeles, de időt álló borítóval). A Fumax egy online képregény áruház (Comicsinvest.hu) összefonódásából született, és egy felettébb tehetséges magánszemély szervező munkájának köszönhetően működik. A kiadó profiljában nemcsak az ázsiai képregények szerepelnek, hanem amerikai, és más népek kínálatából is szemezget. Például igényes koreai manhwák futnák náluk, mint a shoujo Tarot Cafe (személyes kedvencem Sang-Sun Parktól), a shounen Bania, a pokoli futár (Kim Young-oh). Ha már shoujo, akkor a gótikus vonalon fut megint csak a szép Princess Ai (Misaho Kujiradou), aCsillagsivatag (Funato Akari), Bukottak holdja. És a boy’s love, mint a jelenlegi piac fő kedveltje, itt is visszaköszön, a Vázlatok (Hinako Tanaga), Magányos csillag (Yuno Ogami), Démonnapló (Lee Yun-Hee) képében. A fergeteges komédiára vágyók pedig a Hetaliát (Hidekaz Himaruya) köszönthetik itthon, ami netes körökben elég kapós anime.

A különcségekre vágyók, még egy igen ritka Shirow Masamune művel is találkozhatnak itt (Ghost in the Shell alkotója), mégpedig egyik alap alkotásával, a Dominionnal.

Idén ősszel pedig újdonságként jön az  Alice csodaországban (e kötetet nagyon várom!) és egy újabb fiú szerelmet felvonultató darab, A tiltott szerelem szigete. – Hivatalos Honlap


MANGAFAN

- Ragaszkodva az eredetihez, és értéket képviselve

MANGAFAN

MANGAFAN

MANGAFAN mint független kiadó gondozza a hazai igényesebb, és tartalmasabb manga megjelenéseket, főleg olyan sorozatokra fókuszálva, melyeknek anime változatai széles körben ismertek. Inkább a populárisabb irányvonalat képviseli, míg a MangaAttack és a Fumax olyan kiadványokkal foglalkozik, melyet magyar médiában animés adaptációként nem láthattunk (kivétel a D, a vámpírvadász, és a Gravitation), a rajongók legfeljebb a netről, vagy magyar animés újságokból ismerhetik. Így a MANGAFAN fő mangái közé tartoznak a következő népszerű sorozatok, melyeket az Animax csatornán is figyelemmel követhetünk: Naruto, Hellsing, Nana, Death Note és Chrono Crusade.

Kedvenc sorozatom tőlük, az Árnybíró, amely Joun In-Van  és  Jang Kyung-Il zseniális szerzőpárosának Korea mondáin át utazó kalandtörténete, mely az uniszex képregények vonalát erősíti (harcos, fordulatos cselekményével a fiúk, míg romantikus, bishi szereplőit a lányok kedvelhetik). Különlegesség náluk az Élni című pszichológiai-horror alkotás Takashi Cutomu mestertől, valamint a történelmi hős szamuráj pátoszt bemutató Rurouni Kenshin Hirano Kohtától. A romantikus utánpótlást pedig a Love Com biztosítja a Nana mellett. – Hivatalos Honlap


Deltavision

- Az ötös fogat, jól adagolt arányokban

Delta Vision Mangafanhoz hasonló számú kiadványt datál, pontosan 9-et, de a minőség is néha alább csúszik a korábbi három kiadó munkáihoz képest (pl.: egyik koreai Sámánharcos című kötetben másik mangájukból, a Berserkből láthatók elnyomott oldalak). A keleti képregények mellett, nyugati képregény piacról is dolgoznak, inkább a fantasy vonalon mozognak.

Mentségükre szóljon, hogy kiváló, érettebb olvasóknak szóló, és egyedi műveket is behoznak nekünk, mint a már említett Berserk Kimura Kentarótól, vagy a shoujo egyik koronázatlan királynője, és egyben legkülönlegesebb stílussal megáldott, gótikus és bibliai elemekkel operáló Angyal menedék, melyet Kaori Yuki több mint 10 éve kreált meg.

További köteteik: Trigun (shounen), Grimm-mesék (fantasy-shoujo), Bolondok aranya (kaland), Makrancos hercegnő (romantikus), Mennyei dallamok (romantikus) , Warcraft (fantasy). – Hivatalos honlap


Vadvirágok könyvműhely

- Lágyan csengő név, és keleti romantika

Vad Virágok Könyvműhely

Vad Virágok Könyvműhely

A Vadvirágok könyvműhely kiadványait körül lengi egyfajta báj, és női szíveket meghódítandó keleti romantika, nem is véletlen ez az érzés, hiszen eleve három koreai lány manhwával rukkolt elő, melyek szép fiúkkal, lányokkal, koreai legendákkal kirakóznak, nagyon igényes kivitelezésben. Ilyen művek: Borsmenta, A vízisten menyasszonya, Annyira király vagy!. A koreai művek mellett európai/amerikai, sőt magyar képregényeket is kiadnak. Mellettük Satan Sakai különös, állat mesék példázatát idéző Usagi Yojimbo című sorozata kortól, nemtől függetlenül bárkinek ajánlható, igazi humoros csemege lehet egy unalmas nap után.

Legfrissebb élményem innen, Jun Mi-kjongtól, A vízisten menyasszonya, melyre esztétikailag nem lehet panasz, a magyar fordítás is tetszett, különösen a képregény ajánlója, mely igazán irodalmi színezetű. Az pedig különösen jó, hogy a kötet végén a koreai mitológiáról is található egy rövid fordítói jegyzet. A borító igényes, jó minőségű, és az első pár színes oldal is tetszetős. A minőségre nincs panaszom, inkább az eredeti alkotóra lenne néhány negatív megjegyzésem a cselekménnyel kapcsolatban, de ez is csak minimális. – Hivatalos honlap


Képes Kiadó

- Minőség, megbízhatóság

A képregények piacán, elsősorban a nyugati színtérről tekintve, a Képes Kiadó elég magas presztízsű helyen áll a hazai terepen, legalábbis a legjobb európai és amerikai képregények megjelenését viszi. Kötetei igényesek, minőségiek, és a legkisebb panasz sem érheti őket.

Eddig két mangát (Tűzharcos, a sötétség mélyén; 2009 + Battman a halotti maszk; 2010) és az első igényesen, csak a japán képregényre koncentráló könyvet adott nekünk, melyben a japán kéregény fejlődésének történetét, irányzatait vesézi ki két francia újságíró: Jerome Schmidt és Hervé Martin Delpierre. A könyvhöz még egy dokumentumfilm is készült, mely a Duna TV-én volt látható nem is olyan rég. - Hivatalos honlap


Agave könyvkiadó

- Új megközelítés, új nézőpont

Hamlet manga?

Hamlet manga?

Világirodalomból képregényes adaptációk, ha már nem szeretnek olvasni a mai fiatalok, akkor miért is ne? Egyik kérdéses kimenetelű vállalkozás, az Agave könyvkiadó új sorozata, mely elsőre nem nyerte el a tetszésemet. Az eddig inkább ifjúsági, és populáris könyveiről ismert kiadó, William Shakespeare drámáit adja ki mangás változatban, melyek külföldi, pontosabban angol alkotók munkái. A Rómeó és Júlia illetve a Hamlet már be is szerezhető tőlük, de a fenti kiadókhoz képest, viszonylag magasabb árral operálnak, ami nem biztos, hogy jót tesz, az így is viszonylag kapósabb elődökkel szemben.

A másik oldal pedig, hogy vizuális megjelenésében (csak a borítók alapján tudok egyenlőre nyilatkozni), nagyon erősen amerikai képregény szagú az egész, így megkérdőjelezem, hogy ez tényleg manga-e, de ezt döntse el mindenki maga, aki vet rá egy pillantást, vagy esetleg meg is veszi e kiadványt. – Hivatalos honlap


Végezetül, köszönöm annak a kitartását, aki képes végig nyálazni, e hosszúra nyúlt írásomat, és remélem kicsit tudtam  a hazai piacról áttekintő képet festeni (a teljesség igénye nélkül ugyan). Természetesen ahhoz, hogy tényleg átlássuk, hogy hogyan működnek a magyar manga kiadók, mennyire éri meg nekik mangákat forgalmazni, ahhoz érdemes lenne még elbeszélgetni velük, kérdőívezgetni, és eladási statisztikákat böngészni. Addig is, egyenlőre úgy tűnik, hogy manga van a magyar képregény piacon, és még reméljük lesz is, ez csak rajtunk, a fogyasztói társadalom katonáin múlik.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 5.0/5 (2 votes cast)

Hasonló bejegyzések:

  1. Miyazaki mű Magyarországon is: Mit tennél meg az álmaidért?

Related Posts Pluginfrom Make Money Online.

1 Comment on Manga megjelenések Magyarországon (AnimeBlog.hu-s cikkem)

  1. Niki // 2011/10/20 at 17:55 //

    nagyon szeretem a mangát rajongó vagyok és már meg vagy az árnybíró és már ki is olvastam nagyon jó volt szinte bele éltem magamat !

Leave a comment

Your email address will not be published.

*